Hogyan kerül a gyep tetejébe veteményes?
Van egy szép nagy füves tanyaudvarunk, mostanra elég sok gyümölcsfa növendékkel.
A fű nyáron kiszárad, elcsúnyul, mivel csak ritkán öntözünk.
A fákat néhány alkalommal öntözzük a nyár folyamán, hogy túléljék a hőséget. És ez csak még a túlélés, hol van a növekedés!
Tehát ki kell alakítani azokat a körülményeket, ahol minimális vízutánpótlással, megfelelő feltételeket tudunk biztosítani a kert élővilágának.
Ez teljes mértékben a kölcsönösségről szól:
- a lovardából kapom a lótrágyát és én cserébe fákat és egyebeket adok
- a lótrágya a talajban tartja nedvességet, táplálékot nyújt a mikroorganizmusoknak
- a mikroorganizumusok felvehető táplálékká alakítják a szervesanyagokat a növények számára, a növények pedig cukrokat adnak a mikróbáknak
- a virágos növények táplálják és élőhelyet biztosítanak a rovaroknak, a rovarok a kártevőket gyérítik
- és így tovább... fantasztikus együttműködés!
Hát egy csodakertész így kezd hozzá.
Karton és lótrágya
Azt a területet, amit termesztésbe szeretnék vonni, átfedésekkel leterítettem kartonnal és 30-40 cm vastagon befedtem lótrágyával még a tél folyamán.
Faaprítékkal szépítve
Van egy jó adag félig komposztálódott faaprítékunk, azt egyes részekre ráhordtuk. Hát így azért sokkal szebben néz ki!
Itt már szépen bújnak elő a korábban ide duggatott tulipánok.
Az előkert is kapott faapríték takarót. Itt egyelőre nagyobb a dísznövények száma. Aztán még meglátjuk mit kíván a kert...
Magvetés egészen másként
Az ősz és a tél folyamán elterített lótrágya még nem alkalmas közvetlenül a vetésre, palántázásra, ugyanis ez majd csak a nyár közepére fog elkomposztálódni.
De én már tavasztól szeretném, ha szépen kizöldülne ez rész a szépség, de még inkább a kölcsönös támogatás miatt.
Erre az a megoldás, hogy a szalmába lyukakat készítettünk, komposztot vagy termőföldet szórtunk bele és ide már mehetnek a magvak, később a palánták.
Ilyenkor márciusban már vetjük a borsót, ami el fog terülni, szépen betakarja a trágyás szalmát, még inkább visszatartja a vizet, nitrogént fog gyűjteni, és ha elszárad nagyon jó mulcs lesz belőle a helyszínen.
Ami még ilyenkor vethető: cékla, répa, petrezselyem, spenót, rebarbara, sóska, krumpli és még sokféle virág is.
A vakondtúrásból származó föld azért nagyon jó megoldás, mert a talaj mélyén már átdolgozták a giliszták, tele van élettel és így nagyon jó a növényéletek indításához.
Amit még remélek tőle, hogy kevés benne a gyommag.
Meglátjuk.
Egy csomó borsót vetettünk ilyen kis fészkekbe.
Salátákat, virágokat, egyebeket is...
Talajtakaró magkeverék is kerül a fák köré
A szalma tetejére a vakondtúrásból földet szórtunk, és a Zétény magkeverékből kisebb foltokat vetetettünk a fák köré.
Majd ugyanazzal a földdel néhány cm vastagon betakartuk.
A jótékony paplan
Most még így néz ki a kertkezdemény, az alomban már ott csücsülnek a magvak és reménykedve várják, hogy előbújhassanak.
A kertnek azon részén, ahol egyelőre még nem erdőkertesedik és az öntözési lehetőségek is elég szűkösek, egyelőre a fák köré terítettünk jó vastag paplant.
Ez a kedvenc cseresznyefánk, a Margit, jó vastag paplant kapott, mivel az öntözési lehetőségektől elég távol van.
A szőlőlugas alja is kapott takarót.
A talaj mikróbáinak gyors felszaporítása komposzt teával
Az Esstence-ből készített vizes kivonatának 1-2%-os oldatával bepermeteztem a mulcsot.
Lehet Algilbiot is alkalmazni, melyből 50 m2-re 1 l-t javasolt kijuttatni.
A fák, bokrok is kaptak a keverékből.
A talajtakarástól és a takarónövények alkalmazásától elsősorban azt várom, hogy a talajlakók elszaporodásával, a víz megtartásával, olyan optimális feltételeket alakíthatok ki, melyek elősegítik a kert növényeinek egészséges fejlődését.
Persze még majd jó néhány hasznos hozadéka lesz, erről majd beszámolok a későbbiekben.
A módszerről itt olvashat bővebben.
