Helyben komposztálás: az energiatakarékos gyomirtás

Miért jó a helyben komposztálás?

• gyepet, rétet, erősen gyomos területet rövid idő alatt tehetünk művelésre alkalmassá, anélkül, hogy szántani, rotálni, kapálni kellene. Később is csak minimális gyomlálásra lesz szükség.
• a komposztdomb forgatásának és széthordásának az energiáit megspórolhatjuk, az összehordást természetesen nem
• a helyben komposztálással helyben segítjük a föld alatti ökoszisztéma kialakítását, a sok szerves anyaggal és nedvesen tartással. A komposztdomb forgatásakor, szétbontásakor a micéliumszálakat és a mikrofauna csatornákat szétszaggatjuk.
• a vizet visszatartjuk a rétegekkel, minimális öntözéssel boldog növényeket nevelhetünk.
• a giliszták robbanásszerű elszaporodásával hamar porhanyóssá válik a talaj

Hogyan csináljuk a táblás komposztálást?

• a mulcsozás előtti napon alaposan be kell öntözni a talajt, mivel a talajlakó élőlények víz nélkül nem tudnak dolgozni. Győződjünk meg róla, hogy 30-40 cm mélyen átnedvesedett a talaj.
• Ezután a gyomokat nem kell kihúzgálni, csak egyszerűen lenyírni vagy lecsapkodni és ott helyben hagyni. Ez a nitrogénben gazdag rész a giliszták és lebontók előétele lesz.
• A talajjavításra ebben a fázisban kerülhet sor. Ha erősen savas, akkor némi meszet kell kiszórni. Ha pedig erősen lúgos, fenyőtű, fenyőkéreg vagy gipsz szétterítésével segíthetünk a problémán.
• Ha a talaj erősen kötött, tömörödött, akkor ásóvillával érdemes kicsit átmozgatni (forgatni nem kell!), így a víz is könnyebben jut a mélyebb rétegekbe és a talajlakók számára is könnyebb a közlekedés.
• Nitrogénben gazdag anyagok elterítése (zöld színű növényi anyagok és az állatok trágyája): szerves trágyafélék vékony rétegben, éppen csak takarja a talajt (baromfi, nyúl, marha, disznó), ennek hiányában szervestrágya pellet is teljesen jó.
• Most következnek a kartonlapok 15 cm-es átfedéssel, hogy a gyomnövények ne tudjanak kibújni. A különböző rétegeket folyamatosan nedvesíteni, ez igaz a kartonra is, de ha nedves már ne járkálunk rajta, különben szétszakadozik.

• a papír rétegre még egy vékony adag nitrogénben gazdag réteg következik,
• jöhet lazán 20-30 cm vastag széna-szalma. Nem gond ha magok vannak benne, nem fognak tudni kicsírázni, inkább csak elkorhadnak. Ha szalmabálát bontunk szét, akkor a szalma lapokat nem kell fellazítnai, így néhány cm vastagság is elég. 
• Ha már most szeretnénk ültetésre használni, akkor 5 cm komposzt kerüljön, ami ugye gyommagmentes. Ha még pihentetjük, akkor komposzt hiányában kerti föld is jó, mert ennek a tetejére kerül a következő zárótéteg: 
• A tömegmulcs tetejére kerüljön 5 cm-nyi gyommagmentes szerves anyag: szalma, faforgács, fűrészpor, lomb, fűnyesedék. Ezzel a záróréteggel kapunk egy rendezettnek is látszó, egyenletes felületet.

Hogyan ültessünk a táblás mulcsba?

A frissen elkészült táblás mulcs még nem annyira termékeny, de már magokat vethetünk bele. A legjobb ha a mulcsot már ősszel előkészítjük, akkor tavaszra az így elkészült ágyásban kivirulnak a növények, mert a talaj élővilága gyorsan fellendül.  A termékenység a mulcsozást követő második évben éri el csúcspontját, és néhány évig nem esik vissza. Azonban további mulcs hozzáadásával egyszerűen megújítható.

Palántákat is ültethetünk a frissen elkészült mulcsba, ha az ültetőgödröt megtöltjük földdel vagy komposzttal. Mélyen gyökerező növények esetén húzzuk félre a mulcsot, az alján lévő papírt hasítsuk fel x-alakban, és tegyük vissza a mulcsot. A hasíték fölé ültetve a gyökér gond nélkül megtalálja az utat a talajhoz.

Mi történik a gyommagvakkal ha nincs hőképződés?

Egyszerűen elkorhadnak. A legtöbb gyomnak fény és bolygatás kell a csírázáshoz. Ezért az a legjobb, ha a magvakat tartalmazó mulcsot lefedjük bő 5 cm-nyi szalmával, kéreggel vagy más gyommentes anyaggal. A mélymulcs egyik szépsége, hogy soha nem kell - és nem is szabad! - felásni. A megjelenő néhány gyom pedig könnyedén kihúzható. A gyomok esetleges szaporodását egyszerűen újabb mulcsréteg terítésével lehet megállítani.

újságpapír is használható