A kosár üres.
Vásárláshoz kattintson ide!
Tudástár
A füge téliesítése
Az enyhe időjárásnak köszönhetően még mindig nem késő a fügebokrok fagyvédelme. Nézzük hogyan oldhatjuk meg egyszerűen!
Honnan származik?
A füge szubtrópusi növény, mely a Balkánon, Olaszországban is honos. Irodalmi emlékek szerint hozzánk a törökök hozták és telepítették. Erre utal Evlia Cselebi is, aki a Krónikájában már a Gellért hegyen elültetett és jól termő fügefákról ír.
A talaj, az nem fontos...
A talajban nem válogat, hiszen Afrika nyugati partjain még a homok megkötésére is használják. Azonban nyirkos talajon nem lesz hosszú életű. Nálunk azonban - mint vendégnövénynek - mégis kedvezni kell , mert meghálálja a jó földet, a trágyát és a gyomtalanítást.
Tartós szárazságban öntözni is kell, mert különben gyümölcsei aprók maradnak, sőt elrúgja őket.
Pécsen egy kőfalból kinőtt és vígan növő fügebokor egyed...
Védett hely és fagyvédelem
Melegigényes, déli lejtőn, vagy épületek védett déli tövében érzi jól magát. Ez alól kivétel a saját fügebokrunk, mely egy melléképület északi oldalán hoz bőséges termést.
A füge számára életmentő lehet ha házfal mellé, domboldalra (nem a fagyzugos völgybe), vagy ha viszonylag szorosan növényekkel körbe zárt helyre ültetjük. Azonban egy huzatos, szeles területen akár hidegebb is lehet, mint amit a hőmérő mutat.
Egy azonban biztos, hogy -15 oC fok alatt veszélyben van a fügénk. Ezért a néhány éves fügéket mindenképpen, az idősebbeket csak az előbb említett hideg érkezése előtt szellőző anyaggal takarni kell.
Ugyanakkor köztudott, hogy a talaj alatti részei a fügének kevésbé szenvednek fagykárt, vagy legalábbis hidegebb kell hozzá, mint a koronának. Ezért ha a füge tövig el is fagy, jó eséllyel tavasszal gyökérről ismét kihajt.
A fügebokor takarásakor levelek helyett szalmát is használhatunk
Elszáradt díszfüvek helyett kukoricaszár, nádszövet is megteszi
Öntermékeny
A füge öntermékeny, nem szükséges hozzá porzópár. A mi fügebokraink kivétel nélkül adriai típusúak. Ezek mag nélküli gyümölcsöket érlelnek, melyek aszalásra nem alkalmasak.
Zöld, sárga, lila - ennyifélék a fügék
Szaporíthatjuk mi magunk is
Dugványozással (fás, félfás, akár zöld is lehet) vagy idősebb növények gyökeres sarjával könnyen szaporítható.
Az idősebb elsűrűsödött bokrokat rendszeresen ritkítsuk, az öreg , elágazódott vesszőket pedig ifjítsuk.
Ceruzavastagságú dugvány nagyon könnyen gyökeresedik
Milyen az érett gyümölcs?
A fügefa érett gyümölcse a fajtától függően lehet lila, zöld, sárga vagy fehér bőrű. A gyümölcs húsának színe az aranytól a mélyvörösig terjedhet. Éréskor a lédús hús édessége intenzív, és a gyümölcsnek a héja is ehető. Az első érett fügék július végén, a másodvirágzásból származó gyümölcsöket pedig októberben szüretelhetjük.
Akkor érett, ha a szár felőli részén már fehéredni kezd és a gyümölcs enyhe nyomásra puhának érződik.
Az éretlen vagy félérett gyümölcs tejnedvet ereszt, fanyar, kellemetlen ízű és már nem érik tovább.
Remek lekvár alapanyag, amelyet akár húsételek mellé is kínálhatunk. De akadnak lelkes vállalkozók, akik bort, pálinkát, sőt aszúbort is készítenek belőle.
Magyar fajták
Az óriási fügefajta választékból érdemes a magyar fajtákat előnyben részesíteni, hiszen ezek már jobban alkalmazkodtak a hideg magyar telekhez.
Jeszenszky Árpád szíves szóbeli közlése szerint 1960-ban még élt Vonyarcvashegyen egy kb. 80 éves fügebokor, amely a gazdája szerint 500-600 gyümölcsöt is termett évente. Ezt a bokrot nevezték el "Keszthelyi barná"-nak.