Gondolkodjunk másképpen a talajról! - A komposztálás

Hova helyezzük a komposztálót?

A kerti komposzt hozzávalóit közvetlenül a földre helyezzük, mert csak így tudnak a giliszták hozzáférni a szervesanyagokhoz. A komposztdomb helye szélvédett és árnyékos  legyen.

Mi való a komposztba?

A komposztálásra alkalmas szerves hulladékok vá­lasztéka jóval nagyobb, mint sokan gondolnák, a következő alapanyagokból készíthető komposzt:

- istállótrágya, baromfitrágya, antibiotikum mentes gazdaságból
- trágyalé
- lomb és kerti növénymaradványok (borsószár, burgonyaszár stb.), sövénynyesedék
- zöldtrágya (csalán, gyógynövények, gyomnövények, kaszálék)
- mindenféle konyhai hulladék, fahamu, korom, tojáshéj stb.
- fűrészpor,  faforgács 
- tavi, folyami iszap
- törköly (sok foszfort tartalmaz, mely a gyökérképződést segíti)
- kőzetőrlemény, zeolit
- madártoll, haj (remek N forrás)
- MŰTRÁGYÁT NE TEGYÜNK BELE! A gilisztákat elpusztíthatja!

A különböző komposztanyagokat  rétegesen halmozzuk egymásra, és szórjunk rá 2-3 cm  agyagos földet, melynek feladata, hogy a szerves anyagok elbomlásakor felszabaduló tápelemeket megkös­se, adszorbeálja, így azok nem mosódnak ki a komposztból.

Kivá­ló eredményt érhetünk el, ha a komposztanyagot kevés, nyomelemekben gazdag kőzetőrleménnyel (Biokalci) leheletvékonyan beszórjuk.
 

A hulladékrétegeket locsoljuk be baktériumtrágyával, vagy szórjunk rá néhány lapát erdei humuszt, mellyel az érési folyamatot gyorsítjuk meg. Addig folytassuk ezt a munkát - megismételve a trágya és a hulla­dékanyag adagolását, amíg a komposzthalom el nem éri a 90-100 cm-es magasságot. 

 
Miért kell a komposzthalmot betakarni?

Végül fűnyesedékkel,  szalmával vagy, istál­lótrágyával takarjuk be. Ez védi a közvetlen napsugárzás ellen, ami károsíthatná a mikroorganizmusokat. A komposztban tevékeny­kedő baktériumok, gombák, élesztők és parányi állatok a levegő oxigén­jét viszont feltétlenül megkívánják, ezért a légmentesen záró fólia erre nem alkalmas.

 
Ilyen meleg is lehet a komposzt belseje?

Az időközben beszúrt karókat húzgáljuk ki. Az így nyert szellőzőaknákon keresztül a levegő szabadon áramolhat a halomba.

Mivel az oxigénellátás folyamatos, a komposzthalom három nap múl­va már gőzölögni kezd. Belsejében 65 °C hőmérséklet keletkezik. Ezen a magas hőfokon a gyommagvak és a különféle kártevők, kórokozók el­pusztulnak. Néhány hét múlva a halom lehűl, és ekkor tömegesen vándorolnak bele a földigiliszták. Azonban, amikor a giliszták elhagyják a munkaterületüket, ekkor van lehetőség a komposzt átrakására, átforgatására.

E sokféle anyagból 2-6 hónap alatt kiváló komposzt keletkezik. Célszerű a halmot június-júliusban összerakni. Ebben az időszakban ugyanis jócskán akad komposztálásra alkalmas zöld növényi rész, és ilyenkor keletkezik a legmagasabb hőmérséklet is a dombban.

A komposzt nedvesen tartása nagyon fontos!

A komposzt ne legyen nedvesebb, mint a nyirkos föld vagy a kicsavart szivacs. A komposzttömeg belsejében uralkodó nyirkos meleg gyorsítja az érést. A túl száraz komposztanyagban a mikroorganizmusok tevé­kenysége csökken, ha viszont túl nedves, akkor a rothadás veszélye fenyeget.