Lehetséges mérgek, kemikáliák nélkül?

Mi lehet a betegség oka?

• A helytelen tápanyagellátás esetében nem is annyira a tápanyagokról önmagában, mint inkább a talaj állapotáról van szó. Az egészséges talajból a növény mindenhez hozzájut, mindent felvehet, amire szük­sége van. De kálium, foszfor, nitrogén, mész és magnézium adagolásá­val még nem teremtünk egészséges talajt. Mégis, napjainkban ezeknek az elemeknek a talajba juttatása áll az előtérben. S közben azzal nyugtatgatjuk magunkat, hogy a többi szükséges elemet a talaj amúgy is tartalmazza. Nyilvánvaló lehet, hogy ezeknek a tápelemeknek egyoldalú után­pótlása, ugyanakkor ezeknek és a többi szükséges elemnek a növény általi kivonása arányviszonyukat a talajban fokozatosan eltolja, úgy­hogy idővel az egyensúly felborul. Az ilyen, egyoldalú tápanyagutánpótlású talajban a növények szükségszerűen megbetegednek, minthogy a létfontosságú tápelemek egy részéhez mindinkább csökkenő mennyi­ségben jutnak hozzá.Tehát nem azok az ásványi anyagok a döntő fontosságúak, amelye­ket a talajba juttatunk, hanem azt kell elérni, hogy a talaj egészséges legyen. 

Humusz nélkül nincs egészséges talaj!

            Ha viszont a talajt egészséges humusszal kellően ellátjuk, akkor a legtöbb kártevő egyáltalán nem lép föl. Sőt a már megbetegedett és kártevőktől állandóan megtámadott növények a bőséges humuszellá­tás nyomán                    egészségessé válnak, illetve a kártevőket elhárítják. A hu­musz és a kártevők között fennálló összefüggés nagyon fontos körül­mény, jelentősége felbecsülhetetlen.

• Nem megfelelő termőhely. A ház sarkánál, állandóan huzatos he­lyen álló növényt hamarosan ellepik a kártevők. A gyümölcsfák - fő­ként az almafák -, amelyeknek gyökerei részben tartósan talajvízben állnak, rövidesen megkapják a rákbetegséget. A levegő füstszennyezettsége következtében vértetvek lephetik el a fákat. A káposztafélék szeretik a szélárnyékot, ezt a zöldségfélét tehát szél­védett helyre kell ültetni.
• Téves nemesítési irányzat. A nemesítésben sajnos a termőképes­ség növelése volt évtizedekig az uralkodó cél, ez azonban sokszor a növény ellenállóképességének csökkenéséhez vezetett.
• Hibás talajművelés. A gyökérzet jelentős része - például a gyü­mölcsfáknál - közvetlenül a talajfelszín alatt terül el. Ha tavasszal a gyümölcsfák alatt a talajt felszántják, felássák vagy mélyebben meg­kapálják, igen sok gyökér megsérül és elpusztul. Ezután zavarok ke­letkeznek az anyagforgalomban, aminek következményeképpen a fát tömegesen lepik el a különféle tetvek.

Mi a helyzet a műtrágyával?

A műtrágyák hatóanyagai ásványi alakban, a talajon át, közvetlenül jutnak el a növényekhez. A baj ott kezdődik, hogy a kerttulajdonosok többsége nem tudja pontosan, hogy milyen az adott időpontban a talaj ásványianyag-tartalma, és csak úgy vaktában trágyáz, mondván: „mi­nél több, annál jobb”.

Ha a növények gyökérzónáját hirtelen nagy mennyiségű műtrágya­hatóanyaggal árasztjuk el, a növény e tápelemek felvételére kényszerül, ezt nevezzük kényszerozmózisnak. Ráadásul, ha a műtrágyát nem ada­golják harmonikusan, az egyik elemből túl sok, a másikból túl kevés áll majd rendelkezésre. Létre jön a mikro­elemek hiánya. Hiszen az a nagyon sokféle tápanyag, amire a növény­nek a fejlődéséhez szüksége van, nincs benne minden trágyaszerben. A biológiai kertművelés esetén a természetes hatóanyagú tápanyagokból a növény azt veszi föl, amit a talajlakó mikroszervezetek már könnyen fölvehetővé alakítottak át.

Mi történik túlzott műtrágyahasználat esetén?

• Növelik a növények betegségre való hajlamát. Így például a nitrogén túltrágyázás fellazítja a növényi szöveteket, s ennek következtében a növény fogékonyabbá válik a kórokozókra. Ezen kívül könnyen oldódó szerves vegyületek képződnek a szervezetben, emiatt a kórokozók (pél­dául a lisztharmat) és kártevők bőségesebb táplálkozási forráshoz jut­nak.
• A műtrágya hatóanyagai a talajból kimosódva a talajvízbe kerülhetnek. Ez pedig nagyon megnöveli a vizek tápanyagtartalmát, úgynevezett eutrofizálódás jelentkezik, aminek hatására a különféle algák elszapo­rodnak. Sajnos közismert  a nitrátos víz fogalma is, amely közvetlen veszélyt jelent az egészségre.
• A műtrágyák az élelmiszer minőségét is befolyásolják. Szervestrágyázás esetén a szükséges beltartalmi anyagokból jókora többletet keletkezik. 
• A nemkívánatos anyagokból a biológiai úton trágyázott növények 12%-kaI kevesebb nátriumot, 93%-kal kevesebb nitrátot tartalmaztak.

Ez a vizsgálat végeredményben bebizonyította, hogy a szervestrágyával ellátott növényekben több volt az értékadó beltartalmi anyagokból, keve­sebb a víz és a nemkívánatos táplálékkomponens. A nitrát például azért számít nemkívánatos anyagnak, mert a szervezetben nitrózamin kép­ződését okozhatja, a nitrózaminok pedig rákkeltő hatásúak. Vannak olyan zöldségfélék, amelyek eleve sok nitrátot tartalmaznak (pl. paraj, fejes saláta és cékla).

A műtrágyázási szint emelkedésével bizonyítottan csökken például a zellergumóban az aromaanyagok aránya, a túl sok nitrogén pedig csökkenti a burgonya tárolóképességét és rontja a főzési minőségét.

Érdemes meggondolni, vajon nem lehetünk-e meg mű­trágyák nélkül? A növények által kivont tápanyagokat ugyanis természe­tes alapú anyagokkal is visszapótolhatjuk a talajba anélkül, hogy a tápelemek normális biológiai körforgását megzavarnánk.

Miért nem jók a növényvédőszerek?

Jelenlegi növényvédőszereink egy része a növényben anyagcsere­zavarokat idéz elő. Gátolja az asszimilációt, fokozódik a légzés, a le­bontás folyamata. Egyes szerek enzimméregként hatnak, amely megza­varja a szénhidrát-anyagcserét, a cukorszintet, és megváltoztatja a nit­rogénháztartást. A gombás betegségek ellen gyakorta használt kén- és réztartalmú permetezőszerek sem annyira ártalmatlanok, mint gondol­nánk, főként ha tekintetbe vesszük a mostanában szokásos permete­zések számát.

Az egészségesen táplált növény jobban megbirkózik a környezeti kártételekkel.

A különféle mérgekkel való permetezés a madárvilágot és a méheket is alaposan megritkítja.

Vajon helyesen adagoljuk a vegyszereket? 

Legyünk csak őszinték: melyik kiskerttulaj­donos tudja a permetlevet pontosan 0,5%-os vegyszertartalomra elké­szíteni, vagy egy nagyon erős készítményből a 2 g mennyiséget pontosan kimérni? Vajon mindenki gondosan elolvassa-e a használati utasítást, s mindig beszerzi-e a vonatkozó tájékoztatókat? Magára veszi-e a védő­ruhát, tényleg csak teljes szélcsendben végzi-e a permetezést, és sza­bályszerűen semmisíti-e meg a maradék permetlevet?....

Vegyszeres permetezés helyett, néhány természetes recept

Levéltetű, takácsatka és más kártevők ellen: 5 kg zöld (vagy 800 g szárított) csalánt 50 l vízben (lehetőleg patak- vagy eső-vízben), fa- vagy műanyaghordóban  4-14 napig (az időjárástól függően) állni hagyni, míg a lé erjedésbe megy. Ebből az alapléből 1 liternyit 10-15 l vízzel felhígítani és ki permetezni. A különféle tetvek ellen jó hatású még a páfránykivonattal, erjesztett csalánlével történő néhány alapos permetezés.

Hernyók ellen: 1kg kenőszappant, 1 l denaturált szeszt 20 l vízzel, 2 evőkanálnyi mésszel és 2 kanálnyi sóval jól össze kell keverni.

Varasodás és lisztharmat ellen: 100-200 g száraz mezei zsurlót 10 l vízben 3 óráig áztatunk, majd 20 percig főzünk. Ezt a levet 5 l  esővízzel felhígítva permetezzük ki.

Rozsda, lisztharmat, valamint a burgonya és a paradicsom baktériumos betegségei ellen: 30 g száraz gilisztaűzővarádics virágát 1 l vízben kb. 3 napig áztatni, majd 2 l vízzel felhígítva kipermetezni; 1 kg konyhasót 100 l vízben feloldani, és ezzel a növényeket bőségesen lepermetezni.

Paradicsom levél- és bogyóbetegségei ellen:  a palántákat baromfitrágyából, gyomnövényekből (pl. csalán) és paradicsomnövény maradékokból készült komposztba ültessük. A spenóttal, káposztafélékkel, uborká­val való társítás is hasznos lehet. A növényeket pedig hetente egyszer  1/4 l tej, 2 l víz keverékével alaposan lepermetezni.

Káposztalepke peterakása ellen: 2 maroknyi paradicsomhajtást jól szétmorzsolni, azt 2 l vízben 2 óráig áztatni; a káposztalégy rajzása idején a káposztanövényeket kétnaponként ezzel a lével lepermetezni

A káposztaféléket gyakran támadják meg a földibolhák. A harmatos növényeket fahamuval vékonyan szórjuk meg, hetenként öntözzük meg növényeinket ürömfűből készült kivonattal . A bolhák nem bírják az ürömfű szagát. Hatékony védekezés még a növénytársítás, például saláta vagy spenót vetése a káposztaféle közé.

Vessünk váltakozva egy-egy sor sárgarépát és hagymát. A répa szaga ugyanis a hagymalegyet és fordítva, a hagyma szaga a sárgarépalegyet riasztja el. Ha kizárólag műtrágyával trágyázunk, a hatás elmarad, ugyanis megzavarjuk a növények illatanyagképzését.

A különféle burgonyabetegségek elleni védekezés egyetlen hatékony módja az egészséges talaj. Néhány éven át komposzttal bőségesen ellátott talajban termesztett burgonya visszanyeri régi ízletességét, megszűnik a betegségek elleni fogékonysága.
 

És ha már sikerült vegyszerek nélkül megtermelni a gyümölcsöket, zöldségeket, akkor ne mérgezzük a befőttjeinket TARTÓSÍTÓSZERREL! Befőző automatával tökéletes eredményt érhetünk el.