Szüret decemberben?  Bizony, ez a naspolya!

Az elfeledett naspolya

A naspolya őshazája a Közép-Ázsiában, a Kaukázus déli lejtőin található.
Európába a rómaiak közvetítésével került. Meghonosodott a Balkán-félszigeten, Kelet- és Dél-Európában és Franciaországban is.

Hova ültessük?

Aki naspolyát akar a kertjébe ültetni, föltétlenül oltványt vásároljon. Lehet ugyan magról kelt vagy sarjból fejlődött csemetét is, ezek azonban jóval kisebb gyümölcsöket hoznak, fájuk pedig többnyire tövises, akár a vadkörtéé. Van régi magyar fajtánk, a Szentesi rózsa, amely ugyan kisebb nyugati társainál (Nottingham, Hollandi óriás), de azoknál ízletesebb.

A naspolya a meleg tájak szülötte, nálunk se szereti a hideg fekvést. Legjobban a napos, félárnyékos helyeken érzi jól magát, falak északi oldalára ne ültessük. A téli hideget viszont jól elviseli, és késő tavasszal nyíló virágaiban a fagyok sem szoktak kárt tenni.

Mivel gyökérzete sekélyen terjed, ezért homokos, könnyen kiszáradó talajon szükséges öntözni és a talajt mulccsal takarni. Talajban ugyan nem válogat, de legszebben a kissé nyirkos, tápdús talajon díszlik, akárcsak rokonai az alma és a körte.

Porzópárra nincs szüksége, egy-egy bokor akár 40-50 kg termést is hozhat.  

Kedves fácskává nő a naspolya

Kertünk szép dísze

A naspolyafácska lassú növekedésével, régies alakjával remekül illik kisebb és természetes kertekbe. 4-5 méternél nem nő magasabbra. Tavasszal fehér virágaiban, ősztől gömbölyded terméseiben gyönyörködhetünk.

Szépséges naspolyavirágok

Szükséges-e metszeni?

A naspolya vesszőit nem szabad megmetszeni, ugyanis a termőrügyei a vesszők végén találhatók, akárcsak másik rokonánál, a birsnél. Az idősebb bokrokat szabad ritkítani, ifjítani.

Igazi bionövény

A növény minden része magas csersavtartalmú, ezért kártevők nem szokták megtámadni.

Naspolya a konyhában

A 17. században Lippai János Posoni kertjében ezt olvashatjuk:
„ A noszpolyafa gyümölcseit, minek előtte meglágyul, akkor szedik: de jobb, ha a fáján hagyják, hogy egyszer vagy kétszer megcsípje a dér, s édesebb leszen. Ha elébb leszedik, s szalmára rakják, úgy is meglágyul, és akkor eszik őtet nyersen, mert főve nem láttam.”

Az október végén, november elején leszedett naspolya éretlen, belseje krémszínű, kemény. Ilyenkor szellős, sötét és hűvös helyen tároljuk. Gyakran nézzük át, a megpuhult (lekvár állagú) szemeket fogyaszthatjuk. Az érett naspolya rugalmas, érintésre nyomódik, belseje barna, a gyakorlatlan személőben romlott benyomást kelt. Illata kellemes, a héja nem penészes.

Ha a fán hagyjuk megérni, akkor a fagyokat kell megvárnunk és decemberben a kertünkben reggelizhetjük ezt az igen tápláló gyümölcsöt, mégpedig úgy, hogy kis lyukat ejtünk a héjon, majd kiszívogatjuk az ízletes belső gyümölcshúst.
Nagy értéke abban áll, hogy akkor válik élvezhetővé, amikor szerény a kerti gyümölcsválaszték.

Magas pektintartalma miatt hamar készíthető belőle ízletes lekvár, húsok mellé fűszeres gyümölcssajt.

A krémszínű még éretlen, a barna húsú pedig a fogyasztható naspolya

Miért nagyon egészséges a naspolya?

• A naspolya gazdag ásványi anyagokban (réz, cink, mangán, magnézium, vas, kálium és kalcium) és vitaminokban (B1 és C). Utóbbiból az almafélék közül a legtöbbet tartalmazza. Megtalálható benne az A-vitamin előanyaga, a karotin is. Pektintartalma védi emésztőrendszerünket, segíti a vastagbél baktériumos emésztését. Székrekedés és hasmenés esetén is hatásos.
• Erősíti a csontokat.
• Antioxidáns tartalmánál fogva serkenti természetes védekező rendszerünket. 
• Élelmi rostjai lassítják a szénhidrátok emésztését és felszívódását; tehát mérsékelik a vércukorszint étkezést követő hirtelen emelkedését.
• A magjából készült tea vesekő elhajtására alkalmazható.