Korai mézédes illatú virágai kiváló méhlegelő, bokra áthatolhatatlan sűrű bozót, mely az apró állatok számára élőhely
Jellemző: illatos virág, erdőkert, sövény, méhlegelő, szikes talaj
Tudományos név: Elaeagnus angustifolia
Magyar név: Keskenylevelű ezüstfa, Olajfa (tévesen)
Származás: Dél-Európa, Közép –Ázsia, Mongólia, Észak-Kína
Amiért szeretjük: ezt a fajt inkább nagyobb terek mezsgyéjén, utak mentén szeretjük. Tanyás kertek telekhatárán kiváló erdőkerti növény, ugyanis virágja rovarokat vonz, sűrű bozótja áthatolhatatlan sövény, az apró állatok, madarak számára élőhely
Virág: május-június, sárga, szirom nélküli
Leírás: 6-10 m magas, lombhullató díszcserje. Ágai szúrósak. 4-10 cm hosszú, lándzsás levelei felszíne zöld, fonáka ezüstös színű. Virágai szirmok nélküli, sárga és erősen illatos. Ehető termése szimmetrikus ovális, hengeres, nagymagvú, a mag körül lisztes állagú hússal. Héja értével barna.
Felhasználás: erdősáv, szikes területek. A metszést jól bírja, magas sövény is nevelhető belőle. A városi klímát jól bírja.
Fényigény: teljes napra ültessük, fény- és melegkedvelő
Ajánlott termőhely: a szélsőséges tulajdonságú talajok növénye. Tűri a sziket és a szárazságot
Ültetési távolság: 2-3 m
Ellenállóképesség: teljesen egészséges
Gondozás: nem igényel gondozást
Helye az erdőkertben: nagyobb kertek, tanyaudvarok nyíratlan sövénye (5. zóna). Korai mézédes illatú virágai kiváló méhlegelő, bokra áthatolhatatlan sűrű bozót, mely az apró állatok számára élőhely
Megjegyzés: gyerekkori emlék fűz hozzá. Amikor apám elkezdete az erdészeti csemetekertjében nevelni a növényeket, ősszel és télen magunk gyűjtöttük a szaporítóanyagokat, jellemzően a különböző magokat. A Debrecenből Tiszafüred felé vezető út mentén a Hortobágyon gyakran találkoztunk az Elaeagnus angustifoliával, amiről telente a a magjáért gyűjtöttük ehető, lisztes termését
Szállítási méret: 2 liter; 30-40 cm
