Hydrangea paniculata 'Wim's Red'® - Bugás hortenzia - Konténeres

Rendkívül korán virágzó, felálló és erős ágrendszerű lombhullató díszcserje, amely az egyik legsötétebb vörös őszi virágszínnel büszkélkedhet a bugás hortenziák között.

Jellemző: Erős, sötétvörös szárai szilárdan megtartják a hatalmas virágfejeket, miközben a növény dús virágzata kellemes, mézillatot áraszt a nyári hónapokban.

Tudományos megnevezés: Hydrangea paniculata 'Wim's Red'®

Magyar név: Bugás hortenzia 'Wim's Red'
Származás: Nemesített fajta, amely Wim Rutten holland kertész szelekciójából származik.
Amiért szeretjük: A leghosszabb ideig díszítő hortenziák egyike, amely igazi színjátékot mutat: a virágzás kezdetén tiszta fehér, majd nyár végére lágy rózsaszínre, őszre pedig drámai, mély borvörös árnyalatra vált. Sötétzöld levelei ősszel szintén gyönyörű sárgás-purpurvörös színt kapnak.
Virág: Hatalmas, kúp alakú, 25–30 cm hosszú bugavirágzat, amely steril és fertilis (termős) virágokból áll. Rendkívül korán, már júniusban nyílni kezd, és egészen a fagyokig díszít.
Termés: Apró, díszítőértékkel nem bíró toktermés a fertilis virágokból.
Leírás: Körülbelül 1,5–2 méter magasra és hasonló szélességűre növekvő, erőteljes, masszív szerkezetű cserje. Hajtásai feltűnően bordó vagy sötétvörös színűek, levelei tojásdadok, mélyen erezettek és sötétzöldek.
Felhasználás: Kiváló szoliterként a kert kiemelt részeire, virágzó sövénynek, térhatárolónak, vagy cserjecsoportok, évelőágyások domináns háttérnövényeként. Virágai szárításra és vázadísznek is ideálisak.
Fagytűrés: Kiváló. Teljesen télálló, akár -25 °C vagy -30 °C közötti fagyokat is gond nélkül elvisel, mivel az idei hajtásokon virágzik, így a téli hideg nem károsítja a rügyeit.
Fényigény: Napos vagy félárnyékos fekvés. A legintenzívebb borvörös őszi elszíneződés eléréséhez kifejezetten igényli a közvetlen napsütést.
Vízigény: Közepes-nagy. Szeremi a folyamatosan nyirkos, jó vízellátottságú talajt; a hosszan tartó szárazság a virágzás rovására mehet, ezért a nyári időszakban rendszeres öntözést igényel.
Ajánlott termőhely: Tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő, humuszos és laza szerkezetű talaj. Legjobban az enyhén savanyú vagy semleges közeget kedveli, de a kerti hortenziával ellentétben a semleges vagy enyhén meszes talajokon is jól fejlődik.
Ültetési távolság: Szabad állású cserjeként 1,5–1,8 méter, sövényként telepítve 0,9–1,2 méter.
Ellenállóképesség: Betegségekkel és kártevőkkel szemben rendkívül szívós, ellenálló fajta. Jól tolerálja a városi, szennyezettebb levegőt is.
Gondozás: Minden év kora tavaszán, még a rügyfakadás előtt erőteljesen vissza kell metszeni az előző évi vagy korábbi hajtásokat (2-3 rügypárra). Ez biztosítja a dús elágazódást és a nagyméretű virágbugák kifejlődését. A talaj nedvességének megőrzése érdekében javasolt a tő környezetét kéreggel mulcsozni.
Helye az erdőkertben: Cserjeszint, naposabb tisztások vagy szegélyzónák. Nagyon korai és hosszan tartó virágzása miatt kiemelkedő ökológiai értékkel bír: fertilis virágai rengeteg nektárt és virágport biztosítanak a méheknek, poszméheknek és pillangóknak.
Növénytársítás (permakultúrás szemlélet szerint): Kiválóan társítható a fekete nadálytővel (Symphytum officinale), amely mélyre hatoló gyökereivel feltárja a talaj alsóbb rétegeinek tápanyagkészletét, lekaszált lombozatával pedig káliumban gazdag, nedvességmegtartó mulcsréteget biztosít a hortenzia sekélyebb gyökérzete számára. Cserjeszintű társként remekül mutat a fává nevelt húsos som (Cornus mas) vagy kínai datolyák (Ziziphus jujuba) részben benapozott előterében, ahol a fák szűrt fénye megvédi a talajt a túlzott kiszáradástól, miközben a hortenzia dús virágzása folyamatosan a területen tartja a gyümölcsfák számára is hasznos beporzó rovarokat.
Megjegyzés: Konténeres kiszerelésének köszönhetően a fagymentes időszakban, tavasztól késő őszig bármikor biztonsággal ültethető.

Szállítási méret: 30-50 cm, 2-3 literes kertészeti konténerben