Catalpa bignonioides (Szivarfa) szabadgyökeres csemete

Rövid leírás: Hatalmas, szív alakú leveleiről, trombitaszerű, fehér virágfürtjeiről és hosszú, csüngő szivarterméseiről ismert, gyors növekedésű, kiváló árnyékot adó díszfa.

Jellemző: Díszfa, gyors növekedésű, nagy levelű, látványos virágzatú, jó árnyékoló

Tudományos megnevezés: Catalpa bignonioides

Magyar név: Szivarfa / Déli szivarfa

Származás: Észak-Amerika délkeleti része

Amiért szeretjük: Hatalmas levelei miatt kitűnő hűs árnyékot ad a nyári melegben, kora nyáron pompás, fehér virágfürtökkel díszít, télen pedig a fán maradó hosszú szivartermései nyújtanak különleges látványt.

Virág: Kora nyáron (június-júliusban) nyíló, nagy, harang vagy trombita alakú, fehér virágok, amelyek torkában sárga és purpurbarna mintázat látható

Termés: Hosszú (20–40 cm), vékony, csüngő toktermés ("szivar"), amely késő ősszel érik be és télen is a fán marad

Lombozat: Kifejezetten nagy méretű (15–30 cm), széles szív alakú, üde zöld levelek, amelyek ősszel sárgászöldre színeződnek

Leírás: Gyors növekedésű, kifejletten 10–15 méter magasra növő, széles, gömbölyded vagy elterülő koronát nevelő lombhullató fa. Törzse barnás-szürke, pikkelyesen barázdált.

Felhasználás: Kerti szoliternövényként árnyékolásra, parkokba, tágas udvarokba, szélvédett pihenőhelyek mellé

Fagytűrő képesség: Jó fagytűrő; a fiatal növények a kemény téli fagyokban visszafagyhatnak, de idősödve teljesen télállóvá válnak

Fényigény: Fényigényes, napos vagy világos fekvést kedvel

Vízigény: Közepes vízigényű; a fiatal fa és a nyári kánikula idején a rendszeres öntözést meghálálja

Ajánlott termőhely: Tápanyagban dús, jó vízgazdálkodású, laza vagy középkötött, meleg talajok

Ültetési távolság: 5 – 7 méter (terebélyes koronája miatt bőséges helyet igényel)

Ellenállóképesség: A betegségekkel szemben általában ellenálló; a lisztharmat késő nyáron megtámadhatja a leveleket

Gondozás: Kora tavaszi koronaalakító metszéssel a mérete jól szabályozható; a sérült vagy keresztbe növekő ágakat érdemes eltávolítani

Helye az erdőkertben: 3-4. zóna (Árnyékoló, szélfogó vagy szoliternövényi zóna)

Helye a gyümölcsfa-társulásban: Felső/emergens lombkoronaszint

Porzófajták: Nem szükséges (öntermékeny, illetve rovarbeporzású díszfa)

Érdekesség: A szivarfa levelei összedörzsölve jellegzetes illatot árasztanak, ami a népi megfigyelések szerint segít távol tartani a szúnyogokat és egyéb rovarokat.

Élettani és népi gyógyászati hasznosítása: Kérge és termése a népi gyógyászatban használatos volt, de belsőleg óvatosságot igényel; virágai gazdag bánt nyújtanak a beporzó rovarok számára.

Szállítási méret: 150-200 cm; szabadgyökeres