Celtis occidentalis (Nyugati ostorfa) szabadgyökeres díszfa

Rövid leírás: Rendkívül ellenálló, szárazságot és légszennyezést kiválóan tűrő, nagy termetű lombhullató fa, amely sűrű lombkoronájával kitűnő árnyékot biztosít.

Jellemző: Díszfa, sorfa, rendkívül szívós, szárazságtűrő, várostűrő, nagy termetű

Tudományos megnevezés: Celtis occidentalis

Magyar név: Nyugati ostorfa

Származás: Észak-Amerika középső és keleti része

Amiért szeretjük: Egészen mostoha körülmények között, gyengébb talajokon és száraz klímán is szépen fejlődik, szilárd ágrendszere jól bírja a viharokat, ősszel pedig tetszetős sárga lombkoronával díszít.

Virág: Tavasz közepén (április-májusban) nyíló, apró, zöldessárga, kisméretű virágok

Termés: Apró, gömbölyded, éretten sötétbarna vagy feketésbarna csonthéjas termés, amely a fán maradva télen a madarak fontos tápláléka

Lombozat: Ferde vállú, fűrészes szélű, tojásdad, üde zöld levelek, amelyek ősszel aranysárgára színeződnek

Leírás: Erőteljes növekedésű, kifejletten 12–20 méter magasra növő, széles, boltozatos koronát nevelő fa. Törzsének kérge jellegzetesen barázdált, rücskös.

Felhasználás: Árnyékadó szoliternövényként, sorfának, utcai fásításra, parkokba, szélfogó sávokba és nagy kiterjedésű kertekbe

Fagytűrő képesség: Kiváló fagytűrés; a kemény hazai teleket teljes biztonsággal elviseli

Fényigény: Kimondottan fényigényes, napos fekvést kedvel

Vízigény: Alacsony / közepes; jó szárazságtűrő, a begyökeresedett példányok a tartós hőséget és szárazságot is jól bírják

Ajánlott termőhely: Igen alkalmazkodó; a száraz, meszes, szegényes vagy akár tömörödött talajokon is megbízhatóan növekszik

Ültetési távolság: 6 – 8 méter

Ellenállóképesség: Betegségekkel, kártevőkkel, városhasználattal és légszennyezéssel szemben kimagaslóan ellenálló

Gondozás: Különösebb gondozást nem igényel; fiatal korban koronaalakító metszéssel formálható a törzse és ágrendszere

Helye az erdőkertben: 3-4. zóna (Árnyékoló, szélfogó és szilárdító zóna)

Helye a gyümölcsfa-társulásban: Legfelső / emergens lombkoronaszint

Porzófajták: Nem szükséges (öntermékeny, illetve szélbeporzású faj)

Érdekesség: A termésének vékony, édeskés húsát a madarak mellett a vadon élő állatok is nagyon kedvelik, régen a népi kultúrában az ehető terméshús miatt is ismerték.

Élettani és népi gyógyászati hasznosítása: Kérge összehúzó hatású cseranyagokat tartalmaz, termése pedig értékes tápanyagforrás a helyi avifauna számára.

Szállítási méret: 200-250; szabadgyökeres