Meglepően hosszú életűek lehetnek

A földigiliszták leginkább a középkötött vályog, illetve a vályogos homoktalajokat kedvelik, a
kötött agyagtalajok és a száraz homoktalajok nem kedveznek fejlődésüknek.

A földigiliszták hímnősek és fajtól függően 2-8 (!) évig élnek.
Fejlődésük az avarlakó fajokat kivéve hosszú ideig tart és évente mindössze egyetlen generáció
fejlődik az egy egyed által lerakott 8-12 kokonból (petéből).

Az ivarérett földigiliszták könnyen felismerhetőek a testet körülölelő „nyeregről”.

A földigiliszták aktív időszakai

A legtöbb földalatti járat kialakítása és a szaporodás a langyos-meleg és nedves
időjáráshoz kötődik (március-április és szeptember-október).

Száraz és forró időszakokban a legtöbb földigiliszta nyugalomba vonul és a mélyebb
talajrétegekbe húzódik.

A téli hidegben a földigiliszták a járataik fagymentes részeibe húzódnak és anyagcseréjüket
minimális szintre csökkentik, a fagymentes téli napokon viszont újra aktivizálódnak.

A közönséges földigiliszta évente akár 20 métert is megtehet.

Mivel táplálkozik?

A földigiliszták elsősorban elhalt növényi részekkel táplálkoznak és elterjedésükhöz
nélkülözhetetlen a bőséges táplálék.

Éjszaka a talaj felszínére napközben nőtt algagyepet is lelegelik, de elhalt növényi részeket is
behúznak a járataikba.

Ezek a növényi részek a talajban élő mikroorganizmusok közreműködésével
2-4 hét alatt részben elkorhadnak és a giliszták számára is fogyaszthatóvá válnak.

Mivel a földigilisztáknak nincsenek fogaik, nagyobb növényi részeket, így gyökereket sem tudnak elfogyasztani.

Hogyan járulnak hozzá a földigiliszták a talaj termékenységéhez?

• A földigiliszták táplálják a talajt.
  A földigiliszták négyzetméterenként akár 10 kg értékes gilisztaürüléket is képesek a
  talajba, illetve annak felszínére juttatni évente.
  Ez körülbelül 0,5 cm talajrétegnek felel meg a szántókon, illetve 1,5 cm-nek a gyepeken.

• A földigiliszták levegőztetik a talajt
  A földigiliszta-járatok hozzájárulnak a talaj megfelelő szellőzéséhez és növelik a makropórusok számát.

• A földigiliszták elősegítik a víz talajba szivárgását és csökkentik a felszíni lefolyást
  Különösen a függőleges járatokat építő fajok stabil járatai javítják a víz talajba jutását és elosztását,
  ezáltal csökkentik a felszíni lefolyást és az eróziót.
  
  A szántatlan talajokban 900 folyóméternyi járat is található négyzetméterenként.
  
  A nyálkával stabilizált függőleges járatok mélyrétegű lösztalajokban a 3 méteres,
  csernozjomtalajokban („fekete földeken”) a 6 méteres hosszúságot is elérhetik.
  
  Erős izmaiknak köszönhetően a mély járatokat építő fajok képesek áthatolni az enyhén
  tömörödött talajokon, ezáltal javítva a talaj vízbefogadó képességét.

Bal oldali képen az eltömődött talaj nem tudja elnyelni a csapadékot.
Jobb oldali képen a gilisztajáratoknak köszönhetően a talaj mélyebb részeiben raktározódik a víz.

• A földigiliszták elősegítik az elhalt növényi részek lebomlását
  A mezőgazdasági területeken a földigiliszták évente akár
  • 6 tonna elhalt növényi anyagot is képesek a talajba forgatni,
  • az erdőkben pedig 9 tonnányi lombot is bedolgozhatnak hektáronként.

• A földigiliszták koncentrálják a növények számára fontos tápanyagokat
  Hektáronként 40–100 tonna ürüléket termelnek évente, amelyek a járataik falán és talaj
  felszínén jelennek meg, és stabil talajaggregátumokat (morzsákat) képeznek.
  A gilisztaürülékben a szerves és szervetlen frakciók jelentősen keverednek és a tápanyagok
  is közvetlenül felvehető, koncentrált formában találhatók.
  
  A gilisztaürülék átlagosan
  • 5-ször több nitrogént,
  • 7-szer több foszfort és
  • 11-szer több káliumot tartalmaz, mint az azt körülvevő talaj

A földigiliszta-járatok falát gilisztaürülék, barna humuszmaradványok és fehér pontként megjelenő kikristályosodott
tápanyagok borítják, amelyek kitűnő feltételeket teremtenek a növények gyökereinek növekedéséhez.

• A földigiliszták megfiatalítják a talajt
  A földigiliszták talajrészecskéket és tápanyagokat szállítanak az altalajból a felső talajrétegekbe,
  ezáltal fenntartva a talaj életerejét.

• A földigiliszták elősegítik a biológiai egyensúly fennmaradását
  A földigiliszták járatásó tevékenysége és ürülékképzése elősegíti a hasznos talajbaktériumok,
  illetve gombák megtelepedését és szaporodását.
  
  A lehullott levelek talajba húzásával pedig bizonyos kórokozó gombák és kártevők téli alakjai
  (pl. alma varasodás vagy levélaknázók áttelelő alakjai) biológiailag lebomlanak.
  
  A nyugalmi állapotban lévő spórák azonban túlélik a földigiliszták tápcsatornájában lezajló
  emésztési folyamatot és az ürülékkel együtt kikerülnek a külvilágba.

• A földigiliszták elősegítik a gyökerek növekedését
  A gilisztajáratokban a gyökerek ellenállás nélkül juthatnak le a mélyebb talajrétegekbe a
  gilisztaürülékben, vízben és levegőben gazdagabb talajrészekhez.
  
  

Idővel a járatok több mint 90%-át gyökerek foglalják el.

• A földigiliszták hozzájárulnak a jó talajszerkezet kialakulásához és a talaj stabilitásához
  A szerves anyagok szervetlen talajszemcsékkel és mikroorganizmusokkal történő intenzív
  keverésével, valamint a nyálka kiválasztásával a földigiliszták stabil talajmorzsákat hoznak
  létre, amelyek hozzájárulnak a talaj megfelelő szerkezetének kialakulásához.
  
  A magas földigiliszta-aktivitással jellemezhető talajok kevésbé iszaposodnak el és
  könnyebben művelhetőek, mint azok, amelyekben kevés giliszta tevékenykedik.
  
  Ezen túl a tápanyagok és a víz visszatartása is hatékonyabb ezekben a talajokban.
  A nagy mennyiségű gilisztaürülék a kötött talajokat lazítja, míg a homokos talajokat jobban összetapasztja.

• A földigiliszták elősegítik a talajból fertőző kártevők és kórokozók kordában tartását
  A legújabb tanulmányok szerint a földigiliszták elősegítik a hasznos talajlakó szervezetek
  fejlődését és szaporodását a talajban.
  
  A földigiliszták terjesztik a rovarokat pusztító fonalférgeket és gombákat, így hozzájárulnak
  a talajból fertőző kártevők és kórokozók természetes szabályozásához.
  
  A gombaspórák túlélik a földigiliszták tápcsatornájában lezajló emésztési folyamatot, majd
  az ürülékben szaporodni kezdenek.
  
  

• Földigiliszták és a talaj szénmegkötő képessége
  A talaj szervesanyag utánpótlásának fő forrásai a növényi maradványok.
  A földigiliszták tevékenysége révén nagy mennyiségű, különböző C:N arányú növényi
  maradvány kerül a talajba, amelyek alacsonyabb C:N arányú anyagokká alakulnak át.
  Ennek a folyamatnak fontos szerepe van a talaj szerves széntartalmának és humusztartalmának fenntartásában.

Hogyan támogassuk földigiliszták elszaporodását?

Magyarország több részén is alkalmazzák a no till technológiát, amely azt jelenti, hogy a gazda
fokozatosan elhagyja a szántást és más mélyművelési módszereket.
A talajlazítást átengedi a megfelelően megválasztott növények gyökereinek és a talajlakóknak.
Ezzel a talajéletet megkíméli, sőt támogatja, valamint rengeteg energiát takarít meg.

A saját kertünkben is elhagyhatjuk az ásást, rotációs kapa használatát.
Mindig legyen a talajon takarás (növény, mulcs), mely alatt kellően nedves és megfelelő hőmérsékletű a talaj,
a benne élő apró szervezetek munkájához.

A következő cikkekben többet is megtudhat a témában:

Ne hagyjuk csupaszon a földet! A talajtakarás jótékony hatása

Miért jó a helyben komposztálás?

A cikk és a képek forrása: 

https://www.biokutatas.hu/hu/webshop/item/83/foldigilisztak-a-termekeny-talajok-epiteszei