Kenézi piros alma - Konténeres

Rövid leírás: Kiváló adottságú, lédús, fűszeres zamatú, régi hagyományos téli magyar almafajta. Rendkívüli edzettsége és kiváló eltarthatósága miatt a vegyszermentes kertek egyik legértékesebb alapfajtája.

Jellemző: Intenzív piros fedőszín, harmonikus édes-savanykás íz, kiváló téli eltarthatóság, kiemelkedő betegség-ellenállóság.

Tudományos megnevezés: Malus domestica 'Kenézi piros'

Magyar név: Kenézi piros alma (Kenézi alma)

Származás: Régi, hagyományos magyar tájfajta, amely nevét a Nyírségben található Kenéz településről (vagy a hajdani Kenézi uradalomról) kapta, ahol széles körben ismerték és termesztették. Apai örökségből származó gyűjtemények és a hazai génmegőrzés becses tagja.

Amiért szeretjük: Valódi, békebeli téli alma, amely egyesíti a modern fajtákból gyakran hiányzó ellenállóképességet a gazdag, telt ízvilággal. Szeptember végén, október elején szüretelhető, és hűvös helyen tárolva tavaszig (akár március-áprilisig) is megőrzi feszességét, lédússágát. Húsa kemény, roppanós, íze kellemesen borízű, fűszeres. Kiválóan alkalmas mind friss fogyasztásra, mind konyhai feldolgozásra: sütés során sem esik szét, és zamatos, tiszta almalé, kompót vagy prémium pálinka készíthető belőle.

Virág: Középidőben vagy kissé későn virágzik. Rózsaszínes-fehér virágai dúsan borítják a koronát, és a tavaszi fagyokkal szemben az átlagosnál ellenállóbbak. Jó pollenadó.

Termés: Középnagy vagy nagy, gömbölyded vagy enyhén lapított alakú. Héja sima, éretten sárgás alapszínű, amelyet szinte teljesen beborít az intenzív, ragyogó piros vagy sötétpiros fedőszín, felületén finom, fehéres pöttyökkel. Húsa fehéressárga, tömör, lédús és roppanós.

Leírás: Erőteljes növekedésű, kezdetben felfelé törekvő, majd jól elágazó, dús, középsűrű gömbölyded koronát nevelő hosszú életű fa. Konténeres kiszerelésének köszönhetően a fagyos téli hetek kivételével kora tavasztól késő őszig bármikor biztonsággal ültethető.

Felhasználás: Téli tárolásra, friss asztali fogyasztásra, konyhai felhasználásra (rétesek, piték, sütemények), aszalásra, natúr almalének és aromás kézműves pálinkának.

Fagytűrés: Kiváló. A téli fagyokat rendkívül jól bírja, a hazai klímaviszonyokhoz tökéletesen alkalmazkodott, edzett fajta.

Fényigény: Teljes napfény. A gyümölcsök szép piros színeződéséhez és a harmonikus cukor-sav arány kialakulásához bőséges közvetlen napfényt igényel.

Vízigény: Közepes. Mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően a begyökeresedett fa jól tolerálja a szárazabb időszakokat is, de az aszályos nyári hetekben meghálálja az öntözést, ami segít a gyümölcsméret növelésében és megakadályozza a korai hullást.

Ajánlott termőhely: Nem válogatós. A mélyrétegű, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású kerti talajokat kedveli, de az átlagos, akár kötöttebb vagy lazább szerkezetű talajokon is megbízhatóan terem.

Ültetési távolság: Erőteljes növekedése miatt szabad állásban 4–5 méter tőtávolság javasolt a fák között.

Ellenállóképesség: Rendkívül szívós, igazi biokerti fajta. Az almafákat gyakran sújtó gombás betegségekkel (alma varasodás, lisztharmat) szemben kiemelkedő természetes ellenállósággal rendelkezik, így permetezés nélkül, vegyszermentesen is sikeresen nevelhető.

Gondozás: Fiatal korban koronaalakító metszést igényel a vázágak megfelelő kialakításához, idős korban pedig elegendő a kora tavaszi (rügypattanás előtti) ritkító és fiatalító metszés elvégzése. Ültetés után az első évben a rendszeres öntözés elengedhetetlen a biztos megerősödéshez.

Helye az erdőkertben: Lombkoronaszint (középső vagy felső zóna). Permakultúrás rendszerekbe, Forest Garden (Erdőkert) tervezésbe kiválóan integrálható hosszú életű, stabil szerkezeti elemként. Gazdag tavaszi virágzása értékes méhlegelő, lehulló lombja és gyümölcse gazdagítja a talajéletet, nitrogénfixáló társnövényekkel kombinálva pedig kiemelkedő vitalitást mutat.