Maclura pomifera (Narancseper) szabadgyökeres díszfa

Rövid leírás: Rendkívül szívós, tövises lombhullató fa, amely különleges, lágyfej nagyságú, agyvelőre emlékeztető, barázdált terméséről és áthatolhatatlan kerítésként szolgáló ágrendszeréről ismert.

Jellemző: Díszfa, rendkívül szívós, szárazságtűrő, tövises, vadvédelmi/sövény növény, különleges termésű

Tudományos megnevezés: Maclura pomifera

Magyar név: Narancseper / Vadnarancs

Származás: Észak-Amerika középső része (az USA déli államai)

Amiért szeretjük: Extrém módon ellenáll a szárazságnak, a szélnek és a szegényes talajoknak; tövises ágai miatt áthatolhatatlan élő kerítést alkot, narancsra emlékeztető illatú, golyó alakú termései pedig egyedülálló díszértékkel bírnak.

Virág: Kora nyáron (május-júniusban) nyíló, apró, zöldessárga, gömbölyded virágzatok (kétlakí növény)

Termés: Látványos, 10–15 cm átmérőjű, narancssárgás-zöldes, erősen barázdált, rücskös felületű összetett termés, amely ősszel érik be és tejszerű nedvet tartalmaz

Lombozat: Fényes, üde zöld, tojásdad, hegyes csúcsú levelek, amelyek ősszel tiszta sárga színre váltanak

Leírás: Közepes növekedési ütemű, kifejletten 8–15 méter magasra növő, széles, szabálytalan koronájú fa. Ágain éles, erős tövisek találhatók, sárgásbarna fája rendkívül kemény és rugalmas.

Felhasználás: Tanyák és birtokok köré áthatolhatatlan élőkerítésnek/vadvédelmi sövénynek, szélfogó sávokba, száraz területek fásítására, egyedi szoliternövénynek

Fagytűrő képesség: Kiváló fagytűrés; a hazai hideg teleket teljes biztonsággal elviseli

Fényigény: Fényigényes, kimondottan napos fekvést kedvel

Vízigény: Alacsony; kiváló szárazságtűrő, a begyökeresedést követően a legforróbb, legszárazabb időszakokat is gond nélkül átvészeli

Ajánlott termőhely: Igen igénytelen; a száraz, meszes, szikes, homokos vagy kötött talajokon egyaránt megél

Ültetési távolság: 4 – 6 méter (sövényként/élőkerítésként ültetve: 0,8 – 1,5 méter)

Ellenállóképesség: Kártevőkkel, betegségekkel, széllel és szárazsággal szemben rendkívül ellenálló

Gondozás: Különösebb gondozást nem igényel; ha sövényként neveljük, rendszeres metszéssel és nyírással tartható formában

Helye az erdőkertben: 4-5. zóna (Külső szélfogó, kerítés- és védelmi zóna)

Helye a gyümölcsfa-társulásban: Legfelső / középső lombkoronaszint vagy kerítészóna

Porzófajták: Kétlakí növény (hím- és nőivarú példányok léteznek); a termésképződéshez mindkét ivar jelenléte szükséges, de a termés néha megtermékenyülés nélkül is kifejlődik

Érdekesség: A narancseper fája a világ egyik legkeményebb és legidőtállóbb fája, amely szinte elkorhadhatatlan; az észak-amerikai indiánok ebből készítették a legjobb vadászíjaikat, a telepesek pedig drótkerítés helyett ültették áthatolhatatlan sövényként.

Élettani és népi gyógyászati hasznosítása: A termésében található illóolajok és vegyületek természetes rovarriasztó hatásúak (például csótányok és pókok ellen használták a lakásban); fája szerves gombaölő és tartósító anyagokat tartalmaz.

Szállítási méret: 200-250 cm; szabadgyökeres