Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Miért káros a gyomirtószer?

Csodakertész
2023. 01. 12. 00:00:00
Miért káros a gyomirtószer?
Sokan könnyű szívvel oldják meg a gyomosodás gondját gyomirtószer kipermetezésével, gondolván, hogy olyan növényre kerül, amit nem fognak megenni.
A talajból a táplálékunkba kerülve azonban komoly egészségkárosító hatása van!
A bejegyzésem a Biokultúra 2021.4. számában található cikk alapján készült.

A gyomirtó glifozát hatóanyagának vizsgálata

A Massachusetts-i Technológiai Intézet egy kutatója, feltűnő összefüggésre hívta fel a figyelmet, az autizmus növekvő száma és a Roundup (glifozát tartalmú gyomirtószer) használatának a növekedése között. Ezt a szert 1990-től alkalmazzák a mezőgazdaságban egyre nagyobb mennyiségben.
Míg 1975-ben 5000-ből 1, mára már 68-ból 1 gyermek autista! 
Nagyon aggasztó, hogy a folyamat nem lassult le, és összefügg a glifozát használat növekedésével.

A kutató szerint a glifozát legjelentősebb toxikus hatási a következők:

  • elpusztítja a hasznos bélbaktériumokat, és ezzel elősegíti a kórokozók fejlődését,
  • gátolja olyan vegyületek képződését, melyeknek következtében ingerületátvivő anyagok és
  • B9 vitamin hiánya lép fel. A B9 többek között hozzá járul a vas, a kobalt, a mangán megkötéséhez.

Amerikában a glifozátot már anyatejből is kimutatták, valamint az európai határérték több százszorosát mérték az ivóvízben.

Az autista gyerekek körében pedig több olyan markert találtak, ami a szervezetükben található túlságosan nagy mennyiségű glifozátra utal:

  • felborult bélbaktérium-flóra,
  • gyulladásos bélbetegség,
  • cink- és vashiány.

Összefoglalva a kutató megállapításit, kijelenthető, hogy a glifozát tartalmú gyomirtószerek alkalmazása az USA-ban, összefüggést mutat az autizmus, az Alzheimer-kór, lisztérzékenység és más betegségek járványszerű terjedésével.

 

A gyomirtók és a Csodakertész

Közel 25 éve művelek saját vagy bérelt földet, nevelek sokféle növényt, de gyomirtózásra soha nem adtam a fejem.
Igaz, előfordult, hogy erőforrás híján elborította a gaz a faiskola némely részét és vasvillával kellett kihordani a sorokból a maradványokat… indecision!!!?

Egyik csapadékosabb nyáron rácsodálkoztam, hogy milyen „szép zöld” a faiskolám, azonban a környező szántóföldek növényállományában és a mezsgyéken sem található egyetlen szál gyom sem.

Még dolgozom azon, hogyan oldható meg faiskolai méretekben, a kézi kapálások számának csökkentése bakhátas műveléssel, takaró növényekkel, kaszálással vagy valamilyen talajtakarásos eljárással.

 

A faiskola mezsgyéjén ilyen szépségek nőnek a szemünk, valamint a rovarok legnagyobb gyönyörűségére

 

A gyomok visszaszorítása a kertünkben

A kapálással és a kihúzkodással az a gond, hogyha megbolygatjuk a talajt, mélyebbről is kerülnek felszínre gyommagvak, melyek ezután vidáman kikelnek.

Ennél sokkal energiatakarékosabb és talajkímélőbb módszer, ha folyamatosan takarjuk a talajt valamilyen mulcs anyaggal (szalma, fűnyesedék, faapríték) vagy talajtakaró növényekkel, melyek a gyomokat nem engedik elburjánzani.

A témához kapcsolódóan már korábbi bejegyzéseimben írtam a táblás mulcsról , a mulcshurkáról, a takarónövényekről, a kerti színházunk növényszereplőiről.

 

Vegyszermentes kertek

A fenti tanulmány tükrében, ha valaki abban az áldott helyzetben van, hogy van saját kertje, földecskéje, akkor messzire kerülje a kemikáliákat!
Éppen elég az a sok szermaradék, amit a vásárolt élelmiszereken keresztül veszünk magunkhoz.

Igyekezzünk megtermelni azokat az egyszerűen termeszthető zöldségeket, gyümölcsöket, amelyekből sokat fogyasztunk: krumpli, sárgarépa, hagyma, alma!

Megbízható, ismert helyekről vásároljunk minél több vegyszermentes élelmiszert!

 

http://earthweareone.com
http://people.csail.miz.edu

Tartalomhoz tartozó címkék: gondozás környezetbarát megoldások
Az oldal tetejére