Tudományos név: Prunus avium ’Pomázi Hosszúszárú’
Magyar név: Pomázi hosszúszárú cseresznye
Hasonló név: Pomázi fekete, Olasz, Májusi korai, Májusi hosszúszárú
Származás: Ismeretlen, az anyafát első leírója, Brózik Sándor szelektálta, ahol több hasonló típus ismeretes.
Társnevei: Pomázi fekete, Olasz, Májusi korai, Májusi hosszúszárú
Hazai elterjedése: elszaporítása most kezdődött meg
Érési ideje: május második felében a Márki korai és a Jaboulay fajták érése közötti időszakban érik. Színelő szedését május második hetében meg lehet kezdeni. Egyenetlenül érik.
Kocsánya: jellegzetesen igen hosszú, középvastag, világosbarnán mosott, a kocsányon nincs levele.
Szállíthatósága: csak rövid távolságra szállítható
Hajtásrendszere: Levele inkább kicsi, tojásdad alakú, széle megnyúlt csipkés, a főérnél hólyagosan húzott. Vesszeje gyenge, vékony, világos barna színű, közepesen paraszemölcsös. Koronája nagy széthajló, terebélyes.
Fényigény: a gyümölcs ízanyagainak kialakulásához napos fekvést biztosítsunk neki
Gazdasági értéke: értékes, friss fogyasztásra alkalmas árugyümölcs, amely fokozott szaporításra érdemes. Gyenge szállíthatósága miatt elsősorban a városellátó övezetbe telepítendő, főként házikertekbe.
Ültetési távolság: 7-8 m
Gondozás:
1/ a szabadgyökérrel ültetett gyümölcsfa oltványokat ültetést követően tavasszal metszeni szükséges, hogy a lombozat és a gyökér megfelelő arányát beállítsuk (https://www.youtube.com/watch?v=USN-VaqMRTo&t=3s);
2/ a lombkorona kialakításának első lépéseit kezdjük el
Helye az erdőkertben: 2-3 zóna
Rayman János – Dr. Tomcsányi Pál: Gyümölcsfajták zsebkönyve Budapest, Mezőgazdasági Kiadó 1964.
