Kérdése van? Hívjon minket! +36-20/407-3213

Tudástár

Hatékony élő növényvédőszer: a ragadozó atka

környezetbarát megoldások
növényvédelem
permakultúra
Szűrés törlése
Csodakertész
2024.01.18 00:00
Hatékony élő növényvédőszer: a ragadozó atka

A kártevő atkáknak sok természetes ellensége ismert,
ilyenek pl. a virágpoloskák, a katicabogarak, a zöld fátyolkák lárvái, a ragadozó atkák.

Közülük a ragadozó atkák azok, amelyek kellő számban felszaporodva
ugyanolyan hatékonyak, mint a rovar- és atkaölő szerek.

Hogyan ismerhető fel az atka jelenléte?

Szívogatásukat a levél fonákján végzik.
Amikor túl nagy egyedszámban vannak jelen, lelassítják a növény fakadását, levélfejlődését.

Szabad szemmel nem láthatóak, de szívogatásaik helyén sárgászöld foltok jönnek létre,
a levelek deformálódnak, a hajtások gyengén fejlődnek.
Súlyos kártétel esetén a szőlővirágzatok kicsik maradnak, vagy akár le is száradhatnak.

Összességében terméskiesést és hosszú távon a teljes növény kipusztulását eredményezhetik azáltal,
hogy évről évre gyengébb vesszők képződnek és nem lesznek ellenállóak a téli faggyal szemben.

A szőlőlevél atka károsítása baloldalon szembetűnő
kép forrása:Biocont Laboratory

 

Az atkák szívogatása nyomány kitüremkedések keletkeznek a szőlő levelén.

 

Milyen növényevő atkák találhatók a kertben?

Közönséges takácsatka, piros gyümölcsfa-takácsatka, almatermésűek levélatkája, szőlő-levélatka, szőlő-gubacsatka.

Ezek a fajok szűznemzéssel is nagyon gyorsan fel tudnak szaporodni.
Kifejlett formában, csoportosan a rügyekben telelnek át.

Tavasszal, amint megindul a nedvkeringés a növényekben, megtámadják a duzzadó rügyeket, később a hajtásokat, leveleket.

 

 

Jó hír! Létezik természetes ellenség!

Szerencsére létezik e kártevő atkáknak egy igen hatásos természetes ellensége: a Typhlodromus pyri nevezetű ragadozó atka.
Ez a hasznos ragadozó, – amennyiben elegendő mennyiségben van jelen – képes kordában tartani a fitofág (növényevő) atkákat.

Nagyon fontos szempont a ragadozó atka felszaporodása és megmaradása szempontjából a fajgazdag virágos sziget.
(Egy okkal több, hogy vadvirágos rétünk is legyen!)

Ugyanis  itt képződik megfelelő mennyiségű virágpor, gombaspóra, amely a ragadozó atka fennmaradását biztosítja akkor is,
ha időlegesen alacsony a kártevő atka száma.

 

 

Mennyit eszik a ragadozó atka?

Ez egy agresszív ragadozó, melynek nősténye átlagosan naponta 8 kifejlett takácsatkát (kétfoltos vagy piros gyümölcsfa takácsatkát egyaránt)
vagy 320 levélatkát pusztít el.
Élete folyamán összesen 450 takácsatkát és 18 ezer levélatkát képes megölni! 

 

Hogyan kell tárolni és szállítani a hibernált ragadozó atkákat?

A ragadozó atkát nem laborban tenyésztik, hanem a telelőre vonuló ragadozó atka nőstényeket
speciális módszerrel, posztócsíkokba gyűjti.
Ez az ízeltlábú a téli +10ºC alatti hőmérsékleten inaktív, így a posztócsíkokban a tél folyamán
(decembertől február végéig) szállítható és áttelepíthető egyik ültetvényből a másikba.
Tavasszal, a hőmérséklet emelkedésével lassan előbújnak a ragadozó atkák a rejtekhelyükről és megkezdik táplálkozásukat, peterakásukat.

A ragadozó atkákat egy évben csak egyszer tudjuk kiküldeni: február végén.

Ezért a megrendeléseket legkésőbb február közepéig tudjuk fogadni, ugyanis a beszállításuk is akkor történik meg.

A szállításhoz jégakkut helyezünk a csomagba, ezzel biztosítjuk a megfelelő hőmérsékletet.

A ragadozó atkákat tartalmazó filccsíkokat minél előbb ki kell helyezni 

Azonban felhasználásig +10 °C alatti hőmérsékleten (hűtőszekrényben), párás és sötét helyen kell tárolni, védve a kiszáradástól.

Mennyi filccsíkot kell kihelyezni?

  • 4-5m-es  nagy fára 3 db
  • kisebb fákra, bokrokra 1-2 db 
  • sövény, lugas minden 3. tagajára 1-1 db


Az ágakra, szőlőkarokra legegyszerűbben és legstabilabban tűzőgéppel rögzíthetjük.



Fontos megjegyezni, hogy nemcsak szőlőn, gyümölcstermőkön,  de dísznövényeken is hatásos megoldás ez a módszer.

A nőstény egyedek a kéregrepedésekben, a rügypikkelyek vagy a pajzstetvek elhalt pajzsai alatt telelnek át.

Megfelelő körülmények között csak egyszer szükséges A RAGADOZÓ ATKÁKAT a kertünkbe telepíteni.

Sőt! Távolabbi, fertőzött kertrészletekbe mi magunk is telepíthetjük őket a már betelepített állományról,
zöld hajtások, nyugalmi időszakban pedig fás részek áthelyezésével.

Tapasztalatok szerint, a ragadozó atkák jelenlétekor, már kártevők (levéltetvek) száma is csökken.
Elképzelehtő, hogy azok lárvái is az étlapján szerepelnek.

Erősen atkafertőzött ültetvényekben célszerű egy kora tavaszi lemosó kezeléssel gyéríteni az áttelelő kártevő atka állományt.
A levélatkákat és takácsatkákat kiszárítja a narancsolaj, mely azonban a páncélos kitinvázú ragadozó atkát nem károsítja.

 

Milyen vegyszer pusztítja a ragadozó atkákat?

Ne használjunk kén készítményeket, spinozádot vagy természetes piretroidokat!

A narancs- és neemolajos készítmények azonban egyáltalán nem ártanak nekik.

Bio körülmények között mindig találnak alternatív táplálékot, ezért teljesen nem tűnnek el, akkor sem, ha kedvenc táplálékuk elfogy.

 

 

 

 

 

A Magyar Rovartani Társaság oldalán találtam ezt a szemléletes képet, amely bemutatja,
hogyan változik a rovarok sokasága, kertünk növényfajainak változatosságával.

A szőlő legjelentősebb kártevői közé sorolt atkák az asszimilációs felület csökkentésével jelentős terméskiesést okozhatnak.
Hogyan és mikor védekezhetünk ellenük?

Hogyan készítsünk környezetbarát rágcsálóirtó szert? Hogyan hat a szódabikarbóna a patkányokra és az egerekre?