Társneve: Olivér
Faj/nemzettség: Pyrus
Származása: Boisbunel pomogólus Rouan-ban, Franciaországban 1860-ban szelektálta a Fortunata fajta magjából.
Hazai elterjedése: üzemi gyümölcsösökben 4,4 %.
Érés/fogyasztási idő: október végén - amilyen későn csak lehet - szedjük, november-március hónapokban fogyasztható.
Termőképessége: elég gyewngén termő, középkorán fordul termőre.
Termőképesség: rosszul termékenyül. Teljesen önmeddő. Virágpora is rossz. Jól termékenyíti a Bosc kobak, Clapp kedveltje, Téli esperes, Vilmos körte.
Leírása: koronája széthajló félgömb.
Gyümölcse középnagy, igen lapított, rossz termőhelyen apró, kövecses. Héjszíne szalmasárga, részben narancssárgával mosott, nagy parás foltokkal és hálózattal, sűrűn aprón pontozott. Kocsánya rövid, vastag, szűk kocsánymélyedésben ül, csészemélyedése mély széles.
Húsa fehér, olvadó, lédús a héj alatt gyengén a magháznál erősen kövecses. Íze harmonikus, kellemes zamatú, illatos. Igen jól tárolható.
Hajtásrendszere: levele középnagy, szürkészöld színű, széle fűrűszfogas. Pálhája középnagy és keskeny, könnyen lehulló. Vesszei zöldessárga-szürkék. Koronája széthaló félgömb.
Ellenállóképessége: ellenálló, egészséges fajta.
Termőhely-igénye: igényes, meleg védett fekvést, tápdús és jó vízgazdálkodású, meleg talajokat kíván. A szárazságot nem tűri.
Művelés-módja: birsen és vadalanyon egyformán jól fejlődik, alacsony törzsre vagy törpefának való.
Gazdasági értéke: bár árutulajdonságai kitűnőek, termesztése nehéz és ez veszélyezteti gazdaságosságát. Az Esperen bergamottja mellett a korszerű gyümölcsösökbe való késő téli körtefajtánk; termesztési problémáinak megoldásával jelentősége megnőhet.
Ellenállóképessége: ellenálló, egészséges fajta
Rayman János - Dr. Tomcsányi Pál: Gyümölcsfajták zsebkönyve
Budapest, Mezőgazdasági Kiadó 1964.
