Kérdése van? Hívjon minket! +36-20/407-3213

Tudástár

Hogyan metsszük a szedret?

gondozás
metszés
Szűrés törlése
Csodakertész
2024.02.02 06:31
Hogyan metsszük a szedret?

Úgy ismertük meg a szedret, mint rettenetes tüskéivel belénk akaszkodó,
indáival messzire nyújtózkodó, és fényes fekete bogyóival a kirándulót felüdítő vadonc növényt.

A nemesítők munkájának köszönhetően, ma már tüskéktől mentes,
nagy szemű fajtákat ültethetünk a kertünk egy szegletébe.

Azonban sokakat visszatarthat a nevelésétől, hogy ezt a szemtelenül burjánzó növényt,
hogyan lehet kordában tartani, metszeni.

A szeder új vesszői, az évről évre előtörő sarjakból fejlődnek.
Ha nem vagyunk résen, rövidesen birtokba veszik kertünket a 4-5 méterre is elkúszó ágaikkal.
Arról nem is beszélve, hogy a lehajló ágak legyökeresedhetnek és további telepeket alkothatnak.

Ha valóban szép nagy bogyókat szeretnénk szüretelni,  a víz és a tápanyag utánpótlása mellett,
akkor évente kétszer szükséges metszeni a szederbokrainkat.

 

Nyári metszés

A szeder a 2 éves vesszőkön hoz termést. Az első évben kétféle vesszőt szokott hozni.

 

A képen látható mindkét hajtás 1 éves.

A baloldali egy szálvessző, melynek nincsenek oldalhajtásai. Valószínűleg kevesebb  fényhez, táplálékhoz jutott.

A jobboldali hajtáson azonban nőttek oldalhajtások (hónaljhajtások).

A hajtások visszametszését július-augusztusban kell elvégezni, hogy a hónaljrügyek megerősödjenek,
mert ezekből indulnak ki a jövő évi termőhajtások.

Ilyenkor vágjuk ki a felesleges sarjakat is, csak 4-6 db maradjon tövenként.

 

A második évben a termőrügyekből képződött hajtásokon lesz a termés.

Miután ezek a vesszők letermettek, (augusztus-szeptemberben) tőből ki kell vágni,
hogy minél több fényt és tápanyagot biztosítsunk az ebben az évben felnövekvő sarjhajtások számára.

Ha ezt nyáron nem tettük meg, akkor a letermett vesszőket legkésőbb tél végén, tavasszal kell eltávolítani, ugyanis ezek mindenképpen elhalnak.

 

 

Mit vágjunk ki a tavaszi metszéskor?

 

A letermett vesszők egyértelműen elkülöníthetők a még élőktől.
A baloldali vessző héja lepereg, szárazon törik, míg az élő barnás-zöldes és rugalmas.

 

 

A gubacsatkával fertőzött vesszőket tőből vágjuk ki.

A beteg, foltos, vékony vesszőket mind távolítsuk el!

Csak a legerősebb 4-6 vesszőt hagyjuk meg, hogy kellően szellős, benapozott és áttekinthető legyen a szederbokrunk.
Ha nem végeztük el a nyári visszavágásokat, akkor azokat ilyenkor pótoljuk (a legelső rajz szerint)!

 

 

Támrendszer vagy karó?

A szeder, hogy szép hajtásokat tudjon nevelni, elegendő napfényre van szüksége.
Úgy gondolom, hogy a feltételt leginkább támrendszer mellett tudjuk biztosítani,
ha a hajtásokat egyenletesen széthúzva a drótokhoz rögzítjük.

Azonban, ha erre nincs lehetőségünk, akkor a szedertő széthajló ágait karóhoz is rögzíthetjük.

Egy 160-180 cm magas támrendszer megfelelő méretű ahhoz, hogy a növényeket kezelni tudjuk,
és elég zöldfelület biztosít a megfelelő minőségű termés neveléséhez.

 

 

Hova illeszthetjük a szedret az erdőkertünkben?

Sűrű lombja nagyon jó térelválasztó, szélfogó lehet.
Terasz mellé ültetve (I. zóna) nemcsak kellemes árnyékát élvezhetjük, hanem reggeli müzlinkbe is csipegethetünk belőle.
Kerítést használva támrendszerként szép sövényt nevelhetünk belőle.

 

 

 

 

 

A gyümölcstermő növényeket legtöbbször tél végén- tavasszal szoktuk megmetszeni.
A málna e tekintetben is különbözik társaitól, mert a letermett és elszáradt málnavesszőket közvetlenül
a gyümölcstermés betakarítását követően kell lemetszeni a tőről.

Alakítsuk a kertet a saját kedvünkre, igényeinkhez, életmódunkhoz! Legyünk szabadok! Vonatkoztassunk el a sorba ültetett, gyommentesen tartott, monokultúrás beidegződésektől!

Sokunknak gyakori problémát jelent, hogy a vadon élő vagy kóbor állatok bejutnak a kertbe,
egyúttal megrongálják a kerítést, és letapossák, megrágcsálják a növényeket.

A szúrós, tüskés növények védelmi célokat is szolgálhatnak, hiszen szinte áthatolhatatlan, biztonságos védelmi vonalat alkotnak.