Szomolyai fekete cseresznye - Konténeres
Szomolya környékén, Kaló Imre borász szőlőhegyein gyűjtöttünk jópár változatát a Szomolyai feketének. Nagyon édes, festő levű cseresznyefajta
Jellemző: tájfajta, részben öntermékeny, ízletes, sokrétű
Tudományos név: Prunus avium ’Szomolyai fekete’
Magyar név: Szomolyai fekete cseresznye
Hasonló név: Szomolyai rövidszárú, Szomolyai édes
Származás: az egri fekete fajtakörből származik, azon a környéken széles körben elterjedt. Az államilag elismert választékbővítő fajtát Brózik Sándor, Korponay Gyula és Zatykó Imre szelektálta a Szomolya környéki fajták közül.
Amiért szeretjük: sokrétű felhasználású, nagyon ízletes, festő levű, részben öntermékeny Szomolya környéki tájfajta
Virág: részben öntermékeny; porzópárra nincs adat
Termés: június 12-15; kicsi, esetleg középnagy termés
Leírás: fája középerős növekedésű, sűrű ágrendszerű, kúpos, gömb alakú koronát nevel. Levelei sűrűn állnak. Kicsi, esetleg közepes méretű (18 mm, 4 g) gyümölcse széles, lapított csonkakúp alakú. Héja sötétlilásbordó, teljes értével feketéspiros, gyakorlatilag fekete; közepesen vastag, szívós. Húsa feketésbordó, félkemény, bő- és erősen festő levű. Íze édes, jellegzetes zamattal.
Felhasználás: fagyasztásra kiváló; Fölengedés után is megőrzi kitűnő ízét. Párlat készítésre is alkalmas. Nagy szárazanyag-tartalmú (melynek nagyrésze cukor) natúr dzsem (hozzáadottcukor-mentes) készítésére kiválóan alkalmassá teszi
Fényigény: a gyümölcs ízanyagainak kialakulásához napos fekvést biztosítsunk neki
Ajánlott termőhely: talajjal szemben a meleg, tápanyagokkal jól ellátott, meszet és humuszt tartalmazó könnyű homoktalaj, löszön kialakult vályogos agyag vagy agyagos homoktalaj, a megfelelő számára. A talajvízszint vagy a vízzáró talajréteg mélysége 1,5-3 m-nél a leginkább megfelelő. Csapadék igénye nem nagy, de virágzás és terméskötés idején érzékeny a megfelelő vízmennyiségre
Ültetési távolság: 7-8 m
Ellenállóképesség: korai érése miatt a cseresznyelégy nem károsítja; csapadékos időjáráson termése reped, ilyenkor moníliára fogékony
Gondozás:
1/ a konténerrel (földlabdával) ültetett gyümölcsfa oltványok ültetésére az év során bármikor sort keríthetünk,
2/ csupán a lombkorona kialakítása okán szükséges metszenünk
Helye az erdőkertben: 2-3 zóna
Megjegyzés:
Forrás: Soltész Miklós, 1988: Gyümölcsfajta ismeret és –használat
Vásárolja meg most kedvező áron Szomolyai fekete cseresznye - Konténeres termékünket és válogasson további gyönyörű növényeink és kiegészítőink közül és máris élvezheti a természet szépségét és a kertészkezdés örömét!
Rendeljen ingyen szállítással 30.000 forinttól
Több, mint 300 fajta gyümölcsfából válogathat
Kérje ügyfélszolgálatunk segítségét a +36-20/407-3213 számon
Ősi magyar gyümölcsfákat termesztünk
Származása: ismeretlen származású magyar fajta, Eger, Szomolya, Noszvaj községekben terjedt el nagy mértékben.
Érési ideje: június második fele, színelő szedését június első hetében lehet megkezdeni, amikor a gyümölcs már teljesen feketére színesedett, mert különben íze kesernyés lesz.
Termőképessége: bőtermő
Termékenyülése: igen jól termékenyül, egy-egy termőrügyből átlag 3 virág fejlődik, amelyekből 1-2 gyümölcs köt. Porzó fajtái: Pomázi hosszúszárú, Jaboulay, Bigarreau Burlat, Van.
Gyümölcse: középnagy, vagy kicsi, széles, nyomott gömb alakú. Színe sötét feketés-lilás bordó piros. Kocsánya rövid, vékony vagy közepes vastagságú, színe lilásan mosott zöld.
Húsa feketés bordópiros, félkemény, bő levű, duránci.
Íze jellegzetesen édes, sajátos kellemes zamattal.
Szállíthatósága: igen jól szállítható.
Hajtásrendszere: levele középnagy, széles, hegyes lemezcsúccsal, széle csipkézett, a főérnél húzott. Vesszeje mereven zömök, erős, világosbarna színű, sűrűn szemölcsös. Koronája szélesen szétterülő, kúpos gömb, idősebb korban félgömb.
Ellenálló-képessége: edzett, a téli fagyok iránt nem érzékeny.
Termőhely igénye: virágzáskor a hideg időre kényes, egyébként az éghajlattal szemben igénytelen - a kötött talajokon fejlődik jól.
Gazdasági értéke: igen értékes árufajta, különösen Heves megye dombvidékein érdemes telepíteni.
Rayman János – Dr. Tomcsányi Pál: Gyümölcsfajták zsebkönyve Budapest, Mezőgazdasági Kiadó 1964.