Faj: Malus domestica
További nevei: Kecskeméti téli piros pogácsa, Piros pogácsa alma, Rother Pogácsa Apfel, Pogácsa rouge d hiver
Származása:ismertelen származású, régi magyar fajta, melynek több változatát termesztették
Érési ideje: Január-április, száraz, meleg évjáratban, avagy ilyen helyen november-február.
Nagysága: Nagy, meg nem felelő helyen középnagy
Alakja: Lapos. Egyik oldala hízottabb, mint a másik. Zöme a középtájon alul van, honnan kelyhe felé kissé összehúzódva elég laposan, szára felé kidomborodva széles talpasan fogy el. Szára rövid. Mély, szűk üregbe helyezett. Ennek fala többnyire sima, ritkán rozsdás, karimája pedig többnyire egyenetlen emelkedéseket, lapos bordákat mutat, melyek a gyümölcs derekára is lehúzódnak s annak kerekdedségét zavarják. Kelyhe kicsiny, zárt. Apró ráncok, húsos buckák közé beszorítva szűk mélyedésben ül, melynek falán csak ritkán látható némi finom, sugaras rozsdamáz.
Héja: Sima, fénylő, kissé zsíros tapintatú. Értével sárga, mely azonban leginkább csak az árnyas oldalán tűnik fel, mert csaknem az egész felülete szép karminpiros festéssel, csíkokkal, pettyekkel és elmosódott pirossággal van bevonva. Fahéjszínű sima vagy érdes rozsdaalakzatok csak néha fordulnak elő rajta. Néha fekete ragyafoltok, a húsában taplófoltok mutatkoznak.
Belseje: Húsa zöldes-fehér, tömött, kemény, teljes értével omlós. Leve elég bő, édes borízű, némi finom kesernyés ízzel. Magháza zárt, sok ép maggal. Kehelycsöve tompa kúpalakú.
Fája: Teljesen edzett. Erős növekedésű. Rendetlenül terjeszkedő ágai nagy, széles-terebélyes, sűrűbb koronát nevelnek. Vadalanyon középtörzsű és magastörzsű fának való. Korán és bőven terem. Vesszői elég vastagok, hosszúak, könyökösek, aljuk felé hártyával bevontak, felső végük felé molyhosak, barna-vörösek. Pontozatuk szembetűnő. Közepes rügyközűek. Rügyei nagyok, fehérmolyhosak, elállók. Virágrügyei nagyok, molyhosak. Levelei nagyok, vastagok, nyelük rövid, molyhos, ősszel alsó végüknél violaszín-pirossal mosottak. Levélpálhái kicsinyek, fonálszerűek.
Termesztésére vonatkozóan megemlítem, hogy törpefának nem való. Homokos lapályon, az Alföld homokján, ha alul elegendő víz van, tenyészik a legjobban. Ilyen helyekre tömegtermesztésre is ajánlott. Kecskemétnek ez a fő almafajtája. Gyümölcsei a szelet jól állják a fán. Régidők óta el van terjedve a Duna és Tisza között. Többféle változata van.
