Kérdése van? Hívjon minket! +36-20/407-3213

Tudástár

Gyümölcstermők és ehető növények szaporítása házilag 2.

Csodakertész
2024.01.08 11:34
Gyümölcstermők és ehető növények szaporítása házilag 2.

Sok gyümölcstermő nagyon egyszerűen szaporítható.
Ha van már belőlük 1-2 tő a kertünkben, akkor hamar készíthetünk belőlük többet magunk és akár
szomszédaink számára is.

Nézzük meg, hogyan lehetséges!

Milyen az a fásdugvány?

Olyan elágazás nélküli, nagyjából ceruzavastagságú, 1 éves vesszőrész, amely éppen még hajlik, de már nem olyan rugalmas
és hajlékony, mint a alapjához közelebb eső rész.

Legtöbbször a vessző csúcsrésze nem alkalmas szaporításra.

Legalább 2 rügy vagy rügypár legyen a dugványon, de még jobb, ha 3 ilyen van. Egy a talajba
kerül, egy felülre, ha pedig van harmadik is, akkor az valahova a talajszintre.
A rügyekből alakul majd ki alul a gyökér, felül a hajtás, a harmadikból pedig vagy egyik, vagy másik lesz.

A hosszúságuk a rügyek sűrűségétől függően nagyon különböző lehet: 10-60 cm.

Azonban vannak könnyen gyökeresedő fajok, amelyek a vessző teljes hosszában
meggyökeresednek, ekkor a rügyek elhelyezkedésére nem kell figyelni.
Ilyenek: a fűz, a nyár, a tamariska, a jezsámen, a ribizli.

 

A vessző vastagsága nem biztos, hogy mérvadó, fajtól is függ. Ilyenkor a hajlékonságát vizsgáljuk.
Ha a vastagabb részhez képest jelentősen hajlékonnyá válik, már ne használjuk.

 

Mikor szedjük?

Fásdugványokat a nyugalmi időszak kezdetétől, (lombhullástól) egészen rügypattanásig  vágjuk le metszőollóval.
November végére szinte mindenről lehullik már a lomb, befejeződik a vesszők fásodása, a rügyek
tele vannak tartalék tápanyagokkal. Ez a tartalék tápanyag tavaszig folyamatosan csökkenni fog – még ha nem is nagymértékben.
Ezért ideális a dugványozásra a december-január és kevésbé érhetünk el jó eredményeket a
február-márciusban szedett vesszőkkel.

 

Mikor dugványozzunk?

A dugványokat, ha lehet, minél előbb duggassuk a helyükre. Ez megvalósulhat szabadföldben,
edényben, ládában.

A dugványokat el is vermelhetjük tavaszra. Ilyenkor a kötegelt dugványvesszőket nedves földdel
betakarjuk 15-20 cm vastagon, majd amikor a talaj felső rétegeinek hőmérséklete eléri a 10 °C-ot,
akkor a helyükre duggatjuk.
Nagyjából úgyis ekkor fog elkezdeni fejlődni, megjelenik a sebkambium, amiből alul gyökerek
alakulnak ki, majd kipattan a felső rügy, amiből hajtás indul.

Szőlő dugványozás ideje április, ugyanis ilyenkor melegszig fel a talajfelszín 10-12 °C-ra.

 

A talajt lazítsuk fel!

Ha szabadföldbe dugványozunk, akkor jó mélyen lazítsuk fel a talajt, hiszen a kialakuló kis
gyökerek egy ülepedett talajban nehézkesen tudnak majd utat törni maguknak.
A talajba keverjünk jó minőségű lombföldet, komposztot, ha kötött a talaj, esetleg homokot.

Ha edénybe dugványozunk, használjunk laza, homokos földkeveréket, virágföldet.

 

Hogy csináljuk, ha sok növényt szaporítunk?

Ebben az esetben dugványiskolát készítünk.
Egy megfelelő méretű terület talaját gyommentesítjük, jól fellazítjuk, és a dugványokat egymástól
3-5 cm-re duggatjuk, és esetleg sorokat alakítunk ki.
A dugványiskola azért jó, mert kis helyen megfelelően tudjuk a gyökeresedő növényeket gondozni
és később csak a megeredt növényeket ültetjük a végleges helyükre.

Egyébként végleges helyre történő dugványozás esetében a biztos megeredés érdekében én egy
helyre több dugványt is szúrok, és ha több is megered, akkor a feleslegeseket kihúzom.

A fűzből, nyárból, aranyvesszőből, borostyánból akár hosszú 50-80 centiméteres botdugvány is
készíthető, akár úgy is, hogy már eleve ott szúrjuk le a földbe, ahol szeretnénk, hogy a végleges helye legyen.

 

Hogyan duggassunk?

A gyökeresedés az alsó meghagyott rügypár alatt található sejtekből indul ki.

A dugványokat dugjuk le fele-kétharmada mélységig, illetve olyan mélységig, hogy a felső egy-két
rügy a talaj felszíne fölött maradjon.
A dugványokat erőltetés nélkül nyomjuk a talajba, majd 10-15 cm vastagon takarjuk be földdel,
hogy a kiszáradást megakadályozzuk.

Ne aggódjunk, az életerős növények ki fognak bújni a talajból!

 

 

Melyik gyömölcstermő szaporítható fásdugványozással?

 

A díszcserjék közül, - amelyek erdőkertünk fontos elemei -  könnyen gyökeresedik az aranyvessző, hortenzia, som, rózsák, hóbogyó, bangita félék, jezsámen,
gyöngyvessző, rozmaring.

Más szaporítási módokról ebben a bejegyzésben olvashat.

Málna, ribizli, szeder és a még több gyümölcstermő nagyon egyszerűen szaporítható.
Ha van már belőlük 1-2 tő a kertünkben, akkor hamar készíthetünk belőlük többet magunk és akár
szomszédaink számára is.

Nézzük meg, hogyan lehetséges!

Quik-Link egy olyan készítmény, amely jelentősen elősegíti a gyökérszőrök képződését és növekedését.
Ennek eredményéről készült egy látványos videó is.

A gyümölcsfák növekedési sebességét és erélyét nemcsak a környezeti tényezők határozzák meg, hanem a fajok genetikai adottságai is. Nézzük meg milyen gyorsan növő gyümölcsfajokat érdemes ültetni és hogyan tudjuk őket támogatni!