Virágföldet zsákból vagy a kertünkből?

Miből készül a zsákos virágföld?

Szerintem a termesztő közeg elnevezés a megfelelő kifejezés a föld helyett.
Ez ugyanis egy steril anyag, mely gyommagvaktól, hasznos és szorgos mikróbáktól, talajlakóktól is mentes.

Többnyire a következő anyagok keveréke:

• Tőzeg: melynek a kémhatása legtöbbször savanyú.
  
  
• Kókuszrost: legfontosabb tulajdonsága, a nagy mennyiségű vízmegkötésének a képessége.
  A fenti kettő egyike sem szolgáltat jó ideig felvehető tápanyagot a növények számára.
  
  
• Mész: a közeg kémhatásának a beállításához.
  
  
• Műtrágya: ez lehet gyorsan oldódó, vagy hosszú hatástartamú. Ez utóbbit úgy érik el, hogy a hagyományos
  műtrágya golyókat bevonják növényi gyantával, mely a hőmérséklet és a nedvesség függvényében lassan engedi át a falán a tápanyagot.
  
  
• Perlit: segít a víz-levegő egyensúly beállításában. Ugyan tápanyagot nem tartalmaz, de képes megkötni azokat, ezáltal javítva a talaj tápanyagellátását.

A szabálytalan alakú fehér perlit szemcsék hőkezelt vulkanikus kőzetből származnak

Mire jó a zsákos virágföld?

Arra, hogy cserepes növényeket tartsunk benne.
De mint láttuk, a tápanyaga mű, gyorsan feltáródik és a rendszeres öntözés hatására viszonylag gyorsan ki is mosódik a közegből.

Sokan használják szabadföldi ágyásukba keverve annak reményében, hogy tápanyagokkal dúsítják a talajt. Hát erre kevéssé alkalmas.

A talaj fizikai tulajdonságait azonban javíthatjuk vele: nagy mennyiségű vizet tárol, a laza homoktalajt tömöríti, a nehéz agyagtalajt pedig lazítja.
Ugyanerre használható a bálás tőzeg is.

Hosszú távon ezeket a problémákat mulcsolással vagy takarónövények alkalmazásával lehet orvosolni. Ezekről itt lehet olvasni, meg itt is.

Mire nem jó?

Tápanyagutánpótlásra nem alkalmas.

Ha a talaj tápanyagtartalmát szeretnénk növelni, akkor használhatjuk a zsákos szervestrágyákat.
Azonban vegyük számításba, hogy ezek a termékek sterilek, ezért jó, ha mikro élőlényeket is viszünk a rendszerbe.

Ha élő szervestrágyát vagy komposztot használunk, mindezekre már nincs szükség.

Hogyan készíthetünk virágföldet?

Egy kis talajjavítás szükséges, mivel kis térfogatú talajban kell a növényeinknek nagyon szépnek lenniük.

A következő szempontokat vegyük figyelembe!

Legyen kellően laza, levegős!

• ha kerti talajunk kötött, tömör akkor faapríték, homok, komposzt, komposzt tea hozzáadásával lazíthatjuk

A vizet tartsa meg!

• laza, homokos talaj esetében keverjünk hozzá agyagot, (vályogtégla darabokat) komposztot, gyökéritatót

Legyen tápanyagban gazdag!

• ezt legjobban a komposzt tudja biztosítani. A komposzt önmagában nem alkalmas növények nevelésére, mindig földdel keverve használjuk!
  Szedhetünk erdei talajt is a még el nem komposztálódott leveleket elsöpörve, 30-40 cm mélyről.
  Valamint a szervestrágyák is tökéletesen megfelelnek erre a célra. 
  
  Mivel a nyári magas hőmérséklet és a rendszeres öntözés hatására a szervesanyagok gyorsan feltáródnak, kimosódnak,
  ezért a nyár folyamán 1-2 alkalommal komposzt vagy trágya pótlására szükség lehet.

Ezzel a módszerrel csökkenthetjük a műanyag- és műtrágyafelhasználást, a tőzegbányák kimerülésének az ütemét és megspórolhatunk egy csomó pénzt is.

A jó minőségű kerti föld tökéletesen alkalmas balkonnövények nevelésére