Mire használhatjuk a csalánt a kertben?
A csalán növényvédelmi alkalmazása rendkívül sokrétű.
Most ez nagyon is időszerű, amikor a levéltetvek elözönlenek bennünket
és a sok csapadéknak köszönhetően a gombabetegségek is terjednek.
Mire jó?
Rovarölő, gombaölő, atkaölő hatású szer és immunerősítő tápoldat.
Rovarok ellen kontaktszerként működik, ezért is kell a növényeket alaposan bepermetezni az oldatával.
A rovarok idegrendszerére hat, gátolja a mozgásukat és a táplálkozásukat.
- levéltetű faj (zöld őszibarack-levéltetű zöld, levélpirosító ribiszke-levéltetű, tarka diólevéltetű, fekete cseresznyelevél tetű, rózsalevéltetű) valamint
- vértetű,
- nagy káposztabolha,
- közönséges takácsatka,
- káposzta- és almamoly ellen.
Gombák ellen:
- káposztaféléknél alternaria
- uborka lisztharmat és alternáriás betegség
- gyümölcsfák alternáriás levélfoltosság, moníliás virágfertőzés, szürkerothadás,
- szőlő peronoszpóra
- burgonya fitoftórás betegség ellen.
Immunerősítő:
- A CSALÁN kivonata természetes módon aktiválja a növény védekezőképességét
a gombás és baktériumos betegségekkel, valamint rovarkártevőkkel szemben.
Ezért rendszeres használatával távol tarthatjuk a gonosz támadókat.
Narancsolajos készítmények (Boroil) növelik a csalán hatásfokát, hiszen a narancsolaj- segít a megtapadásban,
- csökkenti a felületi feszültséget (jobban szétterül a szer),
- valamint a lágy páncélzatú kártevőket (liszteske, atka, levéltetű) is kiszárítja.
Milyen gyakran használható?
A kivonatot permetezzük ki a tavasz és a nyár folyamán betakarításig 7- 15 naponta, a kór-és kártevőktől függően,
de megelőzésképpen is hatásos immunerősítő tulajdonsága miatt.
Azonban virágzáskor nem szabad alkalmazni.
A csalán zöldtrágya oldata
szinte csodákra képes: anélkül táplálja növényeinket, hogy rohamos növekedésre késztetné őket,
vagy megváltoztatná az ágyás talaját.
Ez a trágyázási mód különösen ajánlott a kertészkedésben kevésbé járatos kiskerttulajdonosok számára.
Mielőtt a csalánlevet a növényekre öntenénk, hígítsuk tízszeres mennyiségű vízzel.
Zöldségeskertünk legtöbb növénye meghálálja majd a gyorsan ható és olcsó tápoldattal, a csalánlével való beöntözést.
Csupán a borsó, a bab, a fokhagyma és a vöröshagyma nem kedveli a nitrogénben gazdag oldattal való kezelést.
Ha a levet a zöldségek tövéhez öntjük, akkor nem szükséges szűrni, a levélmaradványokat is terítsük a talajra.
Aki a bűzös erjedést el akarja kerülni
annak ajánlom a koncentrált Csalán kivonatot. Nagyon kevés kell belőle (20-50 ml/10l víz) és évekig tárolható.
A készítmény összetétele stabil és homogén.
Hogyan készítsük el a kivonatot?
• Áztassunk be friss (75 g/l), vagy száraz (15 g/l) csalánlevelet.
Az egyszerűség kedvéért egy nem fém edényben az összegyűjtött
csalánra annyi vizet kell önteni, ami ellepi.
Ehhez a fel nem magzott fiatal hajtásokat érdemes választani.
• Naponta meg kell keverni az ázalékot, hogy minél több oxigént juttassunk a vízbe, ezzel segítve az erjedés folyamatát
• 3-4 napig 20°C-on történő áztatás alkalmas a felhasználásra.
Az oldat akkor erjedt ki teljesen, ha színe megsötétedett, már nem habzik, és a szaga is tompulni kezd.
Innentől kezdve jól záródó fedővel is letakarhatjuk az edényt. Az ilyen állapotú csalánlé hosszú ideig eltartható és bármikor felhasználható.
• Permetléként használva le kell szűrni, majd a szűrletet 1:5 arányban vízzel hígítva kijuttatni a növényekre.
A csalán szára, levele is alkalmas mulcsként a gombabetegségek megelelőzésére.
Aprítsuk fel a növényt és szalmával, egyéb nyesedékkel keverjük össze és terítsük növényeink köré a talajra.
Lehet olyan fa is, amelyen egyik évben ilyen, a másik évben pedig olyan formájú a gyümölcs.