Tudástár
A Magyar Rovartani Társaság oldalán találtam ezt a szemléletes képet, amely bemutatja,
hogyan változik a rovarok sokasága, kertünk növényfajainak változatosságával.
A gyümölcsfaiskolában 8 évente kerülhetnek csemeték ugyanabba a parcellába, tehát szükséges a vetésforgó.
Ez nálam annyit is jelent, hogy mindig vannak parlagterületek, amelyeket valamilyen módon karban kell tartani, amíg ismét fákat ültetek oda.
Mit kezdek vele?
Sokunknak gyakori problémát jelent, hogy a vadon élő vagy kóbor állatok bejutnak a kertbe,
egyúttal megrongálják a kerítést, és letapossák, megrágcsálják a növényeket.
A szúrós, tüskés növények védelmi célokat is szolgálhatnak, hiszen szinte áthatolhatatlan, biztonságos védelmi vonalat alkotnak.
Az úgy kezdődött, hogy kicsi lett a zöldségeskert, meg egyébként is kíváncsi voltam,
hogyan működik ez a "fűre telepítjük a zöldséges kertet" típusú megoldás.
És legnagyobb meglepetésemre működik!
Tavasszal frissen ültetett körtefám köré egy támogató társulás jött létre, meg vetettem is hozzá.
Megmutatom mi lett belőle.
A szilvafák vírusos megbetegedése sajnos nem kezelhető. Csak rezisztens vagy toleráns fajták alkalmazásával kerülhetjük el, hogy a gondosan kezelt fáink idővel kipusztuljanak.
A nemesítők évtizedes munkájának köszönhetően sok ellenálló szilvafajta közül válogathatunk.
Milyen növényeket érdemes erre a célra használni?
Nézzük meg, mégis milyen óriási jelentőségük van az élővilágban!
Korábbi bejegyzésem folytatásaként szó lesz a rovarokat vonzó, a védő és a talajlazító növényekről.
Ha tehetjük, ilyenkor ültessünk, mert enyhe téli napokon már megindul a gyökérképződés,
így tavaszra jelentős előnyre tesznek szert a növények.
Tavasszal frissen ültetett körtefám köré egy támogató társulás jött létre, meg vetettem is hozzá.
Megmutatom mi lett belőle.